Miért stresszelünk mi, magyarok?
Az Ügynökség „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampánya arra hívja fel a munkaadók és munkavállalók figyelmét, hogy a stressz nem megfelelő kezelése a munkahelyeken komoly egészségi károkat okozhat, ami miatt Magyarországon éves szinten kb. 440 milliárd forint nagyságrendű érték vész el. Az április 28-i Munkavédelmi világnapon szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkával kapcsolatos stressz felmérése és csökkentése a munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt kulcsfontosságú.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére 2003. óta minden év április 28-án tartják a Munkavédelmi világnapot, abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a biztonságos, egészséges munkahelyek fontosságára. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkahelyi stressz megfelelő kezelése mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára gazdasági és egészségi előnnyel jár, ezért fontos foglalkoznunk a problémával.
21,5 millió kieső munkanap, 19 ezer munkabaleset
A KSH adatai szerint Magyarországon 2014-ben több mint 21,5 millió volt a keresőképtelen napok száma. Az EU OSHA adatai szerint általában ezek 50-60%-a a munkahelyi stresszre vezethető vissza. Ezzel párhuzamosan, több mint 19 ezer, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetet jelentettek be a hatósághoz az elmúlt évben.
Magasabb szintre került a munkavédelem
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal január 1-jei megszűnésével a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását, továbbá a munkavédelem nemzetgazdasági irányításával kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium látja el, így a minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának létrejöttével magasabb szintre került a munkavédelmi hatósági tevékenység biztosítása.
„Az elmúlt években a gazdaság fellendült, az ipari termelés fokozódott, valamint a munkahelyek száma is növekedett. Ezzel együtt az atipikus foglalkoztatási formák megjelenése, a munka világába visszatérő munkavállalók, illetve vállalkozást kezdők tevékenysége, valamint a pszichoszociális kockázatok erősödése egyre több feladatot ró a munkavédelemben érintett szereplőkre“ – mondta Nesztinger Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának vezetője. „Komoly baleseti és megbetegedési tényezőként kell tekintenünk a negatív stresszre. Tény, hogy mindenki számára megéri fokozott figyelmet fordítani a biztonságos munkahelyek megteremtésére” – tette hozzá.
Miért stresszelünk mi, magyarok?
Az EU-OSHA felmérése szerint Magyarországon a munkahelyi átszervezések, a foglalkoztatás bizonytalansága a munkahelyi stressz leggyakoribb oka, második helyen szerepel a munkaórák száma vagy a munkaterhelés miatt a munkavállalókban okozott feszültség. Szintén probléma a kollégák vagy felettesek támogatásának hiánya, a nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök, kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség, valamint a saját munkamódszer alkalmazásának korlátozása.
Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!
A 2013-as felmérés szerint a pszichoszociális kockázatok a munkavállalók legalább egynegyedét érintik, ugyanakkor egy 2006-os tanulmány szerint a munkahelyi felsővezetők 50%-a úgy véli, hogy munkával töltött élete során egyetlen dolgozójuk sem fog lelki egészségi problémával szembesülni. A túlzott és hosszú ideig tartó stresszhelyzet azonban kellő regeneráció hiányában elfáradáshoz, kimerüléshez vezethet. Romlik a munkateljesítmény, megnő a hibázások száma, megnő a munkabalesetek és megbetegedések kialakulásának kockázata.
„Az európai kampány célja a figyelemfelhívás, arra, hogy a munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldásához a munkáltatók és a munkavállalók közös erőfeszítése szükséges. A negatív stressz kezelése mindenkinek érdekében áll: a munkaadónak és a munkavállalóknak egyaránt érdekük odafigyelni erre” – mondta Balogh Katalin, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. „A jó vezetés elő tudja segíteni a munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok csökkentését, ugyanakkor a munkavállalók részvétele is kulcsfontosságú. A pszichoszociális kockázatok csökkentéséhez a munkáltatók és a munkaerő között párbeszédre van szükség” – tette hozzá.
