Milyen segítséget kaphatnak a devizahitelesek?

A bankszövetség már kétszer is bejelentette a közös sajtótájékoztató időpontját, ám az eseményt mindkétszer elhalasztották - az időpontot korábban meghatározó - kormányzat képviselői. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a sajtótájékoztató legutóbbi elhalasztását azzal a hírrel együtt jelentette be, hogy további pontban is egyetértés született, és jelezte azt is, hogy - az ezúttal jövő hét elejére tervezett - sajtótájékoztatón a miniszterelnök is részt vesz.

Az utóbbi arra utal, hogy a bankokkal való megegyezésről szóló bejelentésre kerülhet sor. A devizaalapú lakáshitellel rendelkezők helyzetét javítani szándékozó csomag a különböző forrásokból eddig megismert információk szerint a következő részelemekből - vagy azok egy részéből - tevődhet össze:

- a kilakoltatási és árverezési moratórium július 1-jétől történő feloldása;

- az árverezéseknél az ingatlanpiac védelme érdekében negyedéves limit bevezetése;

- a még törlesztőképes adósoknál a törlesztési árfolyam rögzítése;

- a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) létrehozása, amely diszkontáron megvásárolná a fizetésképtelen, szociálisan rászoruló adóstól az ingatlant, és bérbe adná neki;

- a bankadó (vagy a bankadó alapjának) csökkentése a kkv-, illetve lakáshitelek növekményével a hitelezés élénkítése érdekében;

- kamattámogatás a nehéz helyzetbe került adósok lakását megvásárlóknak.

Néhány nap múlva kiderülhet, hogy mely pontokban engedtek a bankok, s melyekben a kormány, s született-e érdemi megoldás a bajba jutott lakáshitelesek helyzetének könnyítésére. Az valószínűsíthető, hogy a bankadó nem lesz része a csomagnak, ez ugyanis eleve kizárna bármilyen megállapodást. Az ingatlanfedezetű lakáshitellel rendelkezők és a bankok számára is egyre sürgetőbb, hogy valamilyen megoldás szülessen. Ez az állam érdeke is, hiszen a nem teljesítő hitelállomány egyre nagyobb, aminek társadalompolitikai következményei is egyre súlyosabbak lehetnek.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint a 90 napon túl lejárt lakossági hitelek állománya a 2010. március végi 510,4 milliárdról 2011. március végére 730,5 milliárd forintra nőtt, az ebből devizában fennálló 328,1 milliárdról 493,3 milliárd forintra. (A kilakoltatási moratórium 2010 februárja óta áll fenn.)

Az átstrukturált lakossági hitelek bruttó állománya 2010 márciusában még 266,4 milliárd forint volt, 2011 márciusában már 654,1 milliárd forint, ezen belül a devizában nyújtott átstrukturált állomány 244,4 milliárdról 575,2 milliárd forintra nőtt. Az átstrukturált lakossági hitelekből 2011 március végén 217,2 milliárd forint 90 napon belül, 127,7 milliárd forint 90 napon túl lejárt, ebből a devizában nyújtott 90 napon belül, illetve 90 napon túl lejárt hitelek 192,2 milliárd, illetve 116,8 milliárd forintot tettek ki.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010 májusában - még miniszterjelöltként - jelentette be, hogy állami devizahitel-átváltási alapon keresztül szeretnének segíteni a devizahiteleseken. Később a megsegítendő kört a "bajba jutott" devizahitelesekre szűkítette. Az akkori elképzelések szerint azoknak, akik a bankok hitelvédő programjaiban nem képesek "megkapaszkodni", egy állami alap révén felkínálták volna azt a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átváltsák a devizahitelüket forintra. Ha pedig valaki a későbbiekben a forintalapú törlesztést sem tudta volna fizetni, a tulajdonát bérleti jogra válthatta volna. Az ingatlan tulajdonjoga a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz került volna, s az állapodott volna meg a volt tulajdonossal a bérleti díjról.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az elképzelésre reagálva arra figyelmeztetett, hogy a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre az árfolyam-, illetve kamatkülönbség miatt sok százmilliárd forintos költséget jelentene, továbbá, ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, nyomás nehezedik a nemzeti valutára, azaz a forint árfolyama gyengül.

Csányi Sándor, az OTP bank elnök-vezérigazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a devizahitelek átváltása 20 százalékkal, 230 milliárd forinttal növelné a lakosság éves hiteltörlesztési terhét a kamatkülönbözet miatt. Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, a 29 pontos kormányzati akcióterv részeként bejelentette, hogy létrehozzák a Nemzeti Eszközkezelő Társaságot (NET). Közölte azt is: a kormány tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezésére.

Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke ugyancsak tavaly júniusban kilátásba helyezte: őszre kész lesz a csomag, amely segít a bajba jutott devizahiteleseken. A korábban elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy az átlag polgárokat segítenék majd, nem a nagy összegű hitelt felvevőket, továbbá, hogy a nagy részben IMF forrásokat felhasználó megsegítő csomag alapvetően a lakáshitelesekre vonatkozik majd.

A szeptember 31. és december 31. között felálló NET koncepcióját a bankszövetséggel közösen kívánja kidolgozni augusztus végéig a kormány - ismertette ugyancsak tavaly június végén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Bejelentette továbbá, hogy az eszközkezelő társaság egyéni kérelemre beváltja majd a devizahitelt forintra, illetve a tulajdonjogot bérleti jogra, és megállapítja majd a bérleti díjat, amely fedezetet jelent a tőketörlesztésre és a kamatra. Megállapodás esetén a kormány feltételei között szerepel, hogy a bankok nem csökkenthetik a kkv-k finanszírozását, és nem háríthatják át az ügyfelekre a többletköltséget - mondta.

Szeptember közepén a nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta: október 15-ig kell kidolgozni az eszközkezelő koncepcióját. A kormány azzal számol, hogy néhány tízezer bajba jutott devizahitelesen segíthet a NET, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leánytársaságaként jöhet létre. Arról, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd, Matolcsy azt mondta: "amennyire szükség van", hiszen alapvetően a hitelpiacról veszi fel a forrásokat, az állami költségvetésben nincs erre pénz.

Októberben a jegybank szakértői kiszámolták: ha a teljes háztartási devizahitel-állományt átváltanák forintra, annak összes költsége 696 milliárd forint, a magyar GDP 2,7 százaléka lenne, ebből a deviza alapú jelzáloghitelek átváltása 217 milliárd forint, a deviza lakáskölcsönök forintra váltása 145 milliárd forint kiadást jelentene. Hozzátették: a devizahitelek forintra váltásával az ország nettó külső adóssága nem csökkenne, a háztartások árfolyamkockázatát azonban átvenné az állam, ami közvetetten a forint árfolyamának későbbi leértékelődéséhez vezetne.

Október 30-án Matolcsy György bejelentette: az NGM beterjesztette a kormánynak a NET koncepcióját, amelyről a kormány várhatóan a következő héten tárgyal. A koncepció három lépésben kívánta orvosolni a lakáshitelesek problémáit: a bajba jutott jelzáloghitellel rendelkező ingatlantulajdonos az első lépésben belső banki mentőprogramban vett volna részt; ha onnan kikerül, mert az adósságszolgálatot nem tudja teljesíteni, az eszközkezelő nyilvántartásába került volna, s a kormány garanciát vállalt volna arra a törlesztési részre, amelyet az adós nem képes fizetni; aki teljesen fizetésképtelenné vált, elveszítette volna a tulajdonjogát és bérlakásra lett volna jogosult.

Az idén májusra a bankok és a kormány szakértői a lakáshitelesek megsegítésére egy három fő pilléren nyugvó javaslatcsomagot dolgoztak ki, a megállapodás már csak a "legfelső szintű" jóváhagyásra várt, ám ahelyett új javaslatot kaptak a nemzetgazdasági minisztertől, amely a bankok szerint "köszönőviszonyban" sem volt a korábbi szakértői anyaggal. A miniszter azt javasolta, hogy a törlesztő részletek kiszámításánál 160 forinton rögzítsék a svájci frank árfolyamát, az euró árfolyamát pedig 250 forinton, míg a korábbi tárgyalásokon 190, illetve 265 forintos árfolyamról született konszenzus.

Sajtóértesülések szerint a lakás-, illetve kkv hitelállomány 2010. december 31-i értékhez mért növekményének meghatározott részét a miniszter új javaslata szerint csupán a bankadó alapjából írhatták volna le a bankok, nem a bankadóból, mint arról a korábbi tárgyalásokon szó volt. Az idén negyedévente a bedőlt hitelek ingatlanfedezeteinek 1, jövőre negyedévente 2, az ötödik évben negyedévente 5 százalékát árverezhették volna el a bankok, míg a korábbi tervekben még negyedévente 5 százalék szerepelt. A korábbi tervek szerint bármelyik vevő kapott volna kamattámogatást, aki megvásárolja a nehéz helyzetben lévő adós lakását. A miniszteri javaslat szerint csak azok a nehéz helyzetben lévő adósok, akik az eladott lakásuknál kisebb lakást vásárolnak.

Sajtóértesülések szerint a kormány új elemmel is kiegészítette a csomagot: a bankok vállalják, hogy még 2013-ban és 2014-ben is a jelenlegi különadó 50 százalékának megfelelő mértékű különadót fizetnek. Május 20-án a bankszövetség arról számolt be, hogy jelentős előrelépés történt a tárgyalásokon, több pontban sikerült megállapodni, a nemzetgazdasági miniszter például egyetértett azzal, hogy a svájci frank alapú hitelek törlesztő részletének számításakor 180 forinton rögzítsék az árfolyamot, továbbá, előrelépés van a kkv hitelek és a jelzálogfedezetű lakáshitelek élénkítését célzó kedvezmények kérdésében is. (MTI)