Jogszabályi döntés! Nyugdíjasok adót fizetnek, mert…
A nyugdíj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni
A legfontosabb szabály, hogy a magyar jogszabályok alapján folyósított öregségi nyugdíj adómentes jövedelem. A nyugdíjból nem vonnak le 15 százalékos személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot vagy szociális hozzájárulási adót.
Ez vonatkozik a Nők 40 programban megállapított kedvezményes öregségi nyugdíjra is, amely saját jogú nyugellátásnak számít. A nyugdíjasnak kizárólag a nyugdíja miatt nem kell szja-bevallást benyújtania.
Más lehet azonban a helyzet bizonyos korhatár előtti vagy más jogcímen folyósított ellátásoknál. Ezért mindig azt kell ellenőrizni, hogy a folyósított összeg a jogszabály szerint valóban nyugdíjnak minősül-e.
Munkát vállal a nyugdíjas: 15 százalék adót fizethet
Ha a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban dolgozik, a fizetése után fő szabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Ugyanakkor jelentős kedvezményt kap: nem minősül biztosítottnak, ezért a keresetéből nem vonják le a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
A foglalkoztatónak sem kell megfizetnie a nyugdíjas munkabére után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. A NAV tájékoztatása szerint ez a járulékmentesség foglalkoztatási formától függetlenül alkalmazható a saját jogú nyugdíjasokra. Egy 300 ezer forintos bruttó munkabérből tehát – más kedvezmény hiányában – 45 ezer forint szja levonása után 255 ezer forint maradhat. A NAV tájékoztatója a nyugdíj melletti munkáról
A korhatár előtti ellátásban részesülő személy viszont nem feltétlenül számít saját jogú nyugdíjasnak. Nála a 18,5 százalékos tb-járulék is felmerülhet, ezért az ellátás pontos megnevezése különösen fontos.
Vállalkozásból is származhat adóköteles jövedelem
A nyugdíjas egyéni vállalkozó bevétele nem válik adómentessé attól, hogy az illető nyugdíjat kap. Választhatja például az átalányadózást vagy a vállalkozói személyi jövedelemadózást, de a keletkező jövedelem után az adott adózási mód szabályai szerint kell fizetnie.
A saját jogú nyugdíjas vállalkozó ugyanakkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, ezért saját maga után általában nem fizet 18,5 százalékos tb-járulékot, és a minimum járulékalap szabályai sem terhelik úgy, mint egy főállású vállalkozót. Katát azonban nyugdíjasként nem választhat, mert nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak. NAV: nyugdíj melletti munkavállalás és vállalkozás
Lakáskiadás után is adózni kell
Ha egy nyugdíjas lakást, házat, garázst vagy más ingatlant ad bérbe, a nyugdíjas státusz önmagában nem biztosít mentességet. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet 15 százalék szja terheli.
Az adót nem feltétlenül a teljes bevétel után kell megfizetni. A bérbeadó választhatja a 10 százalékos költséghányadot, vagy tételesen elszámolhatja az igazolt kiadásokat. Egymillió forint éves bevételnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával 900 ezer forint lesz a jövedelem, amely után 135 ezer forint szja fizetendő. NAV-tájékoztató a lakáskiadás adózásáról
Ingatlaneladásnál az eltelt idő is számít
Adófizetés keletkezhet akkor is, ha a nyugdíjas nyereséggel értékesíti a lakását vagy más ingatlanát. Az adóköteles jövedelem után 15 százalék szja fizetendő, de levonható például a szerzési érték, az illeték, az ügyvédi költség, az értéknövelő beruházás és az eladás igazolt kiadása.
Lakóingatlan esetében az adóköteles rész évről évre csökken. A szerzés évét követő ötödik évben történő értékesítésnél már nem keletkezik adóköteles jövedelem. Adó akkor sincs, ha az eladáson a költségek figyelembevételével nem keletkezett nyereség.
A megtakarítások hozama sem mindig adómentes
A bankbetétből és több más megtakarításból származó kamatot fő szabály szerint 15 százalék kamatadó, egyes esetekben pedig további 13 százalék szocho terheli. Az osztalék és az árfolyamnyereség után szintén keletkezhet adófizetési kötelezettség.
Fontos kivételt jelenthetnek a jogszabályban meghatározott lakossági állampapírok, valamint a szabályosan vezetett tartós befektetési számlán elért hozam. A TBSZ hozama a szükséges lekötési idő betartásával részben vagy teljesen adómentessé válhat. Az MNB összefoglalója a befektetések szochójáról
További kedvezmények is csökkenthetik az adót
A nyugdíjas az adóköteles, összevont adóalapba tartozó jövedelméből ugyanúgy érvényesíthet bizonyos kedvezményeket, mint más magánszemély. Súlyos fogyatékosság vagy meghatározott betegség esetén járhat személyi kedvezmény, jogosultság esetén pedig családi kedvezmény is igénybe vehető.
A három-, illetve négy vagy többgyermekes anyák munkával szerzett, törvényben meghatározott jövedelme szja-mentes lehet akkor is, ha az édesanya már nyugdíjat kap. A mentesség azonban nem terjed ki automatikusan minden bevételre: például a lakáskiadásból, osztalékból vagy ingatlaneladásból származó jövedelemre külön szabályok vonatkoznak.
A lényeg tehát egyszerű: a nyugdíj adómentes, de a nyugdíjas nem általánosan adómentes személy. Minden további bevételnél annak eredetét, az alkalmazható költségeket és a kedvezményeket külön kell megvizsgálni. A NAV bevallási tervezetét is érdemes ellenőrizni, mert a magánszemélytől vagy külföldről származó bevételek nem feltétlenül kerülnek bele automatikusan.
