Minden harmadik német kitenné Görögországot az eurózónából
A londoni gazdasági napilap megbízásából Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Olaszországban elvégzett közvélemény-kutatás szerint a németek 32 százaléka értene egyet azzal, ha Görögországot felkérnék a távozásra a valutaunióból a görög közfinanszírozási rendszer konszolidálásának idejére. Ugyanezt például a franciáknak csak a 19 százaléka, az olaszoknak pedig 20 százaléka pártolná.
A németek 61 százaléka ellenzi azt is, hogy az EU pénzügyi segítségben részesítse Görögországot. A Financial Times kommentárja szerint az uniós vezetőket "sokkolni fogja", hogy mennyien rokonszenveznek Németországban az euróövezet - legalábbis időleges - felbomlásának gondolatával.
A gondolatot mindazonáltal - éppen a Financial Times hasábjain - a minap a német pénzügyminiszter is felvetette. Wolfgang Schäuble a hónap közepén megjelent cikkében azt írta: ha valamely euróövezeti tagállam végképp alkalmatlannak bizonyul költségvetésének konszolidálására és versenyképességének helyreállítására, akkor végső megoldásként el kellene hagynia a pénzügyi uniót, EU-tagsága fenntartásának lehetőségével.
Független londoni elemzők azonban ezt a megoldást nem tartják elképzelhetőnek az euróövezet hitelességének súlyos sérülése nélkül. A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég erről kiadott legújabb értékelésében az áll: Schäuble cikkéből nem derül ki, hogy a német pénzügyminiszter ideiglenes jelleggel gondolta-e a krónikus költségvetési bajokkal küszködő tagországok kilépését a valutaunióból.
Ha nem, "az egy csapásra romba döntené azt a mítoszt", hogy az euróövezeti integráció egyirányú, "csak előre vezető" út. Ha Schäuble javaslata ideiglenes kilépésre vonatkozik, az viszont az euróövezetet egyszerű kötött árfolyamrendszerré változtatná, olyanná, mint például az ERM, amelyben - ha ritkán is - de előfordulhat és elő is fordul árfolyam-kiigazítás.
Ez egyben jó eséllyel intézményesítené azt a helyzetet, hogy egyes országok csatlakoznak a valutaunióhoz, élvezik a gyors növekedés előnyeit a számukra alacsony kamatú pénzügypolitikai környezetben - a mindenkire egyforma kamatpolitika szükségszerűen túl alacsony kamatszintet jelent a felzárkózó peremországoknak -, majd miután a munkaköltségeik megemelkedtek, ezek az országok ideiglenesen kilépnek, és leértékelik saját valutájukat, hogy visszaszerezzék versenyképességüket - áll a Lombard Street Research legutóbbi londoni forgatókönyv-változataiban.
A ház szerint ez utóbbi forgatókönyv megvalósulása az euróövezet mint valutaunió alapgondolatát semmisítené meg, és ezért "senki nem gondolhatja komolyan". Más nagy londoni cégek már Schäuble cikkének megjelenése előtt valószínűtlennek nevezték a német pénzügyminiszter javaslatának kivitelezhetőségét.
A Fitch Ratings hitelminősítő e hónap elején Londonban rendezett éves szuverén adósi helyzetértékelő konferenciáján a cég térségi igazgatója idézett az euróövezeti jegybank egy tavalyi belső munkairatából, amelyben az állt: ha valamely tagállam távozna az euróövezetből, akkor az EU-ban sem lehetne maradása. Az euróövezeti kilépés emellett nagyon drága és kockázatokkal teli lépés is lenne.
Ha az adott ország átdenominálná euróadósságát új valutájára, az hitelminősítői szempontból nem fizetővé válást jelentene, ha viszont euróban hagyná adósságát, akkor az adósságállománynak a hazai össztermékhez (GDP) mért értéke meredeken emelkedne - fejtegette a Fitch vezető szakértője.
