Mit támogathat a vidékfejlesztési program?
Szerinte ez is mutatja, hogy meg kell változtatni a mai „döntő, elbíráló, pontozó automata” működését, mert nem alkalmazható a vidékfejlesztési pályázatokra. A tárca a korábbi Leader-pénzfelhasználás visszásságai kapcsán két büntetőügyről tud, de Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is vizsgálatokat folytat. A VM kötelező egyesületi formát és monitoring bizottságokat ír elő a Leader-hez kötődő helyi akciócsoportok (HACS) számára, hogy a szervezetekhez bárki csatlakozhasson, a döntések pedig kollektívvá váljanak. Ugyanakkor a mikrovállalkozások és a turisztikai beruházások idei pályázatainak értékelését elvonja a HACS-októl, hogy az elbírálási időt a felére csökkenthesse. A mikrovállalkozások 7 milliárd, a turisztikai fejlesztések 4 milliárd forintot kaphatnak a napokban megjelenő, új idei rendeletek szerint. Az ÚMVP-forrásokból az idén 332 integrált közösségi szolgáltató tér („falusi kultúrház”) is megkezdheti működését.
Felül kell vizsgálni a mai „döntő, elbíráló, pontozó automatát”, mert nem alkalmas a vidékfejlesztési pályázatok megfelelő kezelésére – fogalmazott egy közelmúltbeli háttérbeszélgetésen V. Németh Zsolt. Szerinte ezt bizonyítja az a törrökkopányi eset is, amikor egy budapesti vállalkozó ÚMVP-s pályázatot nyújtott be a százhúsz kilón felüli emberek halotthamvasztójának megépítésére. Mivel „az üzleti terv megalapozottságához” nem férhetett kétség, a mai bírálati rendszerben a pályázó meg is nyerte volna a támogatásokat a vidékfejlesztési célokat szolgáló helyi kezdeményezések előtt – tette hozzá az államtitkár.
Az ehhez hasonló ügyekben a HACS-ok eddig egyrészt – alacsony ponthatárok megállapításával – kénytelenek voltak engedélyezni az irreális pályázatok megvalósítását is, ha a többi jelentkezőt is forrásokhoz akarják juttatni. Másrészt a nem kívánt fejlesztések kiszűrésére érdekében magas ponthatárokat állapíthattak meg, de ekkor mindenki mást is kizártak a pénzekből. A VM a mai helyzeten úgy igyekszik változtatni, hogy monitoring bizottságok megalakítását írná elő a HACS-ok számára. Így a szervezetek nem ügyintői szinten, hanem kollektív módon határozhatnák meg a területükön kívánatosnak tartott fejlesztési irányokat és a befogadható pályázatokat.
A tárca a napokban megjelenő rendeletmódosítás szerint a helyi akciócsoportokat arra is kötelezné, hogy egyesületi formában működjenek tovább. Ezzel – közölte az államtitkár – a minisztérium „kinyitná a kapukat”, hogy a szervezetekben korlátlan tagfelvétel legyen. Eddig ugyanis a bennlévők különböző eszközökkel nehezíthették vagy megakadályozhatták a bejutást. Ma a 96 hazai HACS közül 77 egyesületként, 18 nonprofit kft-ként, 1 nonprofit zrt-ként tevékenykedik, de a VM az év végéig mindegyiküknél el szeretné érni, hogy az egyesületi forma megerősítése (létrehozása) és a korlátlan tagfelvétel érdekében hívjanak össze taggyűléseket és határozzanak alapszabályaik módosításáról. A bírósági bejegyzés után pedig – újabb taggyűléseken – tisztújítást kellene végrehajtaniuk és dönteniük kellene munkaszervezetükről is. A HACS-ok megtarthatják mai működési formáikat is, de akkor nem kapnak felhasználható pénzeket – jelentette ki V. Németh Zsolt.
A VM egyébként 9 milliárd forinttal kiegészítette a HACS-ok működésére felhasználható pénzeket, mert a források a jövő év második felében elapadtak volna az előző kormány „alultervezése” miatt. A tárca a közeljövőben 12 milliárdos Leader-es fejlesztési forrást is nyit, de a pályázatokat a HACS-ok helyett központilag kívánja elbírálni, hogy a 8-12 hónapos eddigi ügyintési időt a felére csökkentse. A minisztérium a korábbi Leader-es pénzfelhasználásokkal kapcsolatos két büntetőügyről tud, de Budai Gyula és a Kehi is vizsgálatokat folytat. A VM „tűzzel-vassal” irtani kívánja, hogy a Leader „helyi politikai erők belterjes biznisze” legyen – fogalmazott az államtitkár.
A VM az idén elvonja a HACS-októl a mikrovállalkozási és a turisztikai pályázatok elbírálását is, amelyek beadásához – idén megnyíló új jogcímekként - a napokban jelenteti meg a rendeleteket. A minisztérium itt is a gyorsabb – legfeljebb 6-7 hónapos - ügyintézéssel indokolja a döntést. A tárca az intézkedéseket az ÚMVP harmadik tengelyéből finanszírozza, amelynek forrásaira eddig a helyi akciócsoportokon keresztül lehetett pályázni. A munkahelyteremtő mikrovállalkozásokra 7 milliárd, a turisztikai szálláshelyteremtésre és attrakciófejlesztésre (például bor- és gasztronómiai turizmusra vagy sajtutakra) 4 milliárd forint juthat az 5 ezer fő alatti, nem városi településeken. Mindkét pályázat célja, hogy a termelő beruházások aránya nőjön a nem termelőkhöz (például felújítási munkálatokhoz) képest.
További ÚMVP-s támogatásokkal az idén 332 integrált közösségi és szolgáltató tér (ikszt) kezdheti meg működését, vagyis csaknem minden napra esik egy megnyitás – fogalmazott V. Németh Zsolt. Tavaly 32 ikszt-t adtak át, a következő két évben pedig további 170-et avatnak fel, így összesen 573 létesül az országban. A beruházások összköltségvetése 25,3 milliárd forint lesz, amelyből egy-egy pályázó maximum 200 ezer eurós (mintegy 55 millió forintos) támogatást kaphat, szintén az 5 ezer fő alatti, nem városi helységekben.
A források révén „falusi kultúrházak” épülhetnek, de a VM várakozásai szerint a létesítmények jóval gazdagabb tartalommal működnek majd. Az alapszolgáltatások mellett könyvtár, internetes e-Magyarország pont vagy ügyfélfogadó tér is lehet bennük. Az ikszt-ék működtetéséhez a tárcához tartozó Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) biztosítja a dolgozói hátteret. (Agromonitor.hu)
