Módosult 2012. január 1-től a Munka Törvénykönyv
Kiegészültek a munkaviszony létesítésének szabályai. A korlátozottan cselekvőképes személy munkaszerződésének megkötéséhez, módosításához, illetve a megszüntetéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges.
Pontosításra került a törvényben a „nyugdíjas” fogalma, összhangban a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló jogszabállyal. Megszűnt az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) nyugdíjon, a szolgálati nyugdíjon, a korengedményes nyugdíjon, a más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátáson, avagy a rokkantsági nyugdíjon alapuló nyugdíj fogalom. Az emelt szintű végkielégítés ennek megfelelően a jövőben már csak annak a munkavállalónak jár, akinek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén, vagy a munkavállaló rendkívüli felmondása miatt. Ugyancsak ezen munkavállalók esetében tekinthet el a munkáltató a rendes felmondás indokolásától is.
Az új jogszabály szerint a gyermekek után járó pótszabadság ettől az évtől mindkét szülőnek jár, vagyis a gyermekek tizenhat éves koráig mindkét szülő jogosult az alapszabadságon túl a teljes pótszabadság igénybevételére is.
Módosultak a szülési szabadságra vonatkozó szabályok is. A szülési szabadság kiadásában a feleknek kell megállapodniuk. Ha nem állapodnak meg, akkor úgy kell kiadni, hogy a szülés várható időpontja elé legfeljebb négy hét essen. A szülési szabadság időtartama munkában töltött időnek minősül, vagyis a munkavállaló által a szülési szabadság megkezdéséig megszerzett jogok a szülési szabadság végéig változatlanok maradnak, és a szülési szabadság lejártát követően érvényesíthetők lesznek (pl. tanulmányi szerződésből eredő jogosultságok, munkáltatónál töltött időhöz kötött hűségjutalom, stb.). Szülési szabadság mostantól fogva annak a nőnek is jár, aki örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz egy gyermeket.
2011 augusztusától a gyermek ápolására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság pénzben a munkáltató által megváltható. Ehhez a szabályhoz illeszkedik az az új kisegítő szabály is, miszerint a munkáltató akkor is csak a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot jogosult pénzben megváltani, ha egyébként a munkavállalót a korábbi szabályok szerint még a fizetés nélküli szabadság első évére illette meg szabadság.
Kiegészültek a munkaidő-kedvezmény esetei is. Eszerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állás, illetve a munkavégzési kötelezettség alól arra az időtartamra, ameddig különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt a távolléte. Erre az időtartamra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.
Végezetül, a törvény mostantól rendelkezik a kikölcsönzés ideiglenességének alkalmazásáról a 2011. december 1-jét megelőzően már kölcsönzött munkavállalókra nézve is.
Eszerint a 2011. december 1-jét megelőzően már kölcsönzés keretében, határozatlan időre foglalkoztatott munkavállalók esetében is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a munkerő-kölcsönzési célból létesített munkaszerződés legfeljebb öt évre létesíthető, azzal, hogy esetükben kezdő időpontnak 2011. december 1-jét kell tekinteni. Ennek megfelelően ezen munkavállalókkal a munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszony legfeljebb 2016. december 1. napjáig maradhat fenn.
