Nagy-Britannia kisodródhat az EU-ból
A német hírmagazin szerint a német kormány most először értékeli úgy, hogy megtörténhet Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból. Az Európai Bizottság által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos befizetés ügyét lehet rendezni, "mert amikor pénzről van szó, az EU-ban még mindig sikerült megoldást találni", az uniós társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók bevándorlásának korlátozásával viszont David Cameron kormányfő elérkezhet ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, vagyis fenntarthatatlanná válhat az ország tagsága a közösségében - vélekednek a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban.
Angela Merkel kancellár a legutóbbi uniós csúcson négyszemközti beszélgetést folytatott David Cameronnal, és elmondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a kilátásba helyezett intézkedéseket - írta a Spiegel. Amennyiben London bevándorlási korlátozásokat vezet be, "akkor ennyi volt" - idézett a lap egy meg nem nevezett kormányzati forrást. Kétséges, hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron néhány nappal később ismét "vöröslő fejjel" szónokolt a törvényhozás alsóházban az EU-társállamokból érkezők letelepedésének korlátozásáról - tette hozzá a Spiegel.
Angela Merkel már többször közreműködött a London és az EU viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökének. A társállamokból érkező munkavállalók betelepülésének korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy szabadság - a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása - elvét, amely "az európai integráció DNS-e", és aki ilyet tesz, azzal még "a közismerten kompromisszumkereső kancellár is felmondja a szolidaritást" - írta a Der Spiegel.
A német kormány szerint David Cameron nagy sebességgel közelít ahhoz a határhoz, amelyen túl már nem lehet visszafordulni, hiszen amennyiben valóban szigorítja a bevándorlást, akkor Németország és sok más tagállam ellenállása miatt vesztesként tér haza Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai uniós tagságról rendezendő népszavazást. A Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - külügyi bizottságának egyik csoportja a napokban látogatást tett Londonban, és a brit kollégákkal találkozva válsághangulatot tapasztalt.
Norbert Röttgen, a bizottság elnöke rémülten számolt be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az EU-ellenes erők. "A politikai diskurzust az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) uralja" - mondta Röttgen a májusi európai parlamenti választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése.
A Konzervatív Párt a UKIP utánzásával, témáinak átvételével próbálkozik, és "úgy tűnik, mintha nem működne túl jól ez a stratégia" - mondta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint Berlinben azzal számolnak, hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát követi, akkor akarata ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb vágyát, Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését. David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre.
A brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. Brit sajtóértesülések szerint a londoni vezetés egyebek között azt fontolgatja, hogy bevezetik a "vészfékként" emlegetett jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállításra bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra. ( MTI)
