Nőtt a vagyonosodási vizsgálatok száma
A 2012-es év az új kúriai irányultság megalapozását szolgálta, amelynek célja az volt, hogy a rendkívüli jogorvoslatok elintézése mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a legfelsőbb bírói fórum alkotmányos feladata, az egységes ítélkezési gyakorlat erősítése - fogalmazott a Kúria elnöke. Idén a kezdeményezések már rendszerszintű működésben jelennek meg. A jogegység elméleti megalapozása érdekében tavaly felállított munkacsoportok megfontoltabban folytatják munkájukat.
A vizsgált témák egy része is szélesebb körű, például a határozatok szerkesztésének vagy a közigazgatási perrendtartásnak az átgondolása több éves feladat. Gyorsabban halad viszont a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitelével kapcsolatos eljárások és az idegenrendészet joggyakorlatának vizsgálata.
Ezekben a körülhatároltabb témákban rövidesen megtárgyalhatják a jelentéstervezeteket a Kúria kollégiumai - fűzte hozzá a főbíró. A jogegység fejlesztésében fontos eszköz a Kúria számára az elvi döntések intézménye, amelyekben alsóbb fokú bírósági határozatokat kúriai döntés rangjára emel és iránymutatásként közzétesz a legfelsőbb bírói fórum. Ennek többek között az az előnye, hogy nem kell megvárni, amíg hosszú évek és több jogorvoslat után elér egy sok más ügy elbírálását helyesen orientáló ügy a Kúriára. Ilyen volt például a közelmúltban az egyik törvényszék munkaügyi perben hozott ítélete.
Az ügyben egy üzemi balesetben megsérült munkavállalónak a munkáltató azért nem akart kártérítés címén háztartási kisegítőt fizetni, mert a munkavállaló háztartásában felmerülő munkákat családtagjai ingyenesen elvégezték. Ám a bíróság kimondta, hogy ez nem értékelhető a munkáltató javára, mivel e tevékenységeket nem rá tekintettel, hanem a munkavállalóra és az erkölcsi kötelékre figyelemmel vállalják a családtagok díjazás nélkül. Az egyedi, felülvizsgálati ügyek számában jogáganként jelentős eltérések vannak: a Kúriára érkező közigazgatási és büntetőügyek száma nagy mértékben nőtt, a polgári ügyeké kisebb mértékben, ugyanakkor munkaügyi jogvita a korábbinál kevesebb érkezik a legfelsőbb bírói fórumhoz.
A Kúrián folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma mintegy ötödével emelkedett tavaly, a megelőző évi 1048-ról 1247-re. Különösen az adóügyek száma nőtt: mintegy 500 van folyamatban, aminek egyik oka az, hogy a vagyonosodási vizsgálatoknál a bizonyítékok értékelésében a bírónak nagyobb mozgástere van, ezért a pervesztesek nagyobb mértékben veszik igénybe a jogorvoslatot. A másik ilyen perfajta az áfaügyekkel kapcsolatos, azon belül is különösen az áfalevonási jog terjedelme, illetve a számlabefogadó felelőssége az adózó feltárt szabálytalanságaival összefüggésben - mondta a főbíró, aki maga is tárgyal adópereket. Az érkező büntetőügyek száma is hasonlóan nőtt a Kúrián, a 2011. évi 1480-ról 2012-ben 1661-re, de nőtt a befejezéseké is 1442-ről 1647-re, ennek köszönhetően a folyamatban lévő büntetőügyeké csak kismértékben nőtt, 238-ról 252-re.
A büntetőkollégiumot a növekvő ügyszám mellett a tavalyi nyugdíjazás is jelentősen érintette, ősszel csak oda öt új bíró érkezett, miközben korábban két-háromévente neveztek ki új bírót a legfelsőbb bírói fórumra. A növekvő számú egyedi ügyek elintézése és a Kúria alkotmányos feladata, a jogegység fokozottabb szem előtt tartása a múlt évi nyugdíjazások mellett csak úgy sikerülhetett, hogy minden bíró többleterőforrásokat mozgósított. Ez azonban nem tartható sokáig, szükség van az egyedi ügyek hatékonyabb szelektálására abból a szempontból, hogy a belső munkamegosztásban a szellemi energiákat azokra az ügyekre lehessen koncentrálni, amelyeknek az elbírálása fejleszti a jogegységet. A többi ügyben pedig a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben orvosolni kell az esetleges alsóbb fokú súlyos törvénysértéseket - hangsúlyozta Darák Péter.
A bírák nyugdíjazásának mérlege a Kúrián azt mutatja: tavaly eredetileg 22 bíróra vonatkozott a nyugdíjtörvény, de a módosulása miatt idén 12-en visszatértek és 13 új tagja is van a legfelsőbb bírói fórumnak. A korábbi vezetők közül Kozma György, a közigazgatási kollégium vezetője tért vissza, jelenleg a Kúria önkormányzati tanácsának elnöke. Pillanatnyilag a 83 bírói státusból 78 van betöltve a Kúrián, négy helyet már megpályáztattak, a büntetőkollégium vezetői posztjára pedig később írják ki a pályázatot. A Kúria elnöke a közelmúltban a negyedik alkotmánymódosítás nyomán - a legfőbb ügyészhez hasonlóan - jogkört kapott arra, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon utólagos normakontrollt kérve. Ezzel kapcsolatban Darák Péter elmondta: létrejött egy tanácsadó testület, amely már vizsgálja, milyen módon lehet az új jogosítvánnyal a Kúria alkotmányos feladataihoz igazodva élni, például bírák egyes személyes adatainak, akár velük kapcsolatos szenzitív információknak más állami szerveknél történő kezelésével kapcsolatban. (MTI)
