OMV-vezér: a Nabucco számára az alapozás következik

Gerhard Roiss ezzel kapcsolatban kijelentette: az azeri Sah-Deníz II gázmezőn elég földgáz áll rendelkezésre a Nabucco számára, de a kitermeléshez még 20 milliárd dollár befektetés kell, így 2018-ig is eltarthat mire gáz nyerhető ki a vezeték számára. Roiss szerint a Nabucco végső beruházási döntéséhez még 50-100 döntést kell meghozni.

Az OMV, várhatóan szerdán, nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot ír alá kitermelési terveiről az azeri állami olajvállalattal, a Socarral. A Nabucco ügyében intenzívebbé váló diplomáciai tevékenység keretében ugyancsak a Kaszpi-tenger térségében kezdett látogatást szerdán az osztrák államelnök: Heinz Fischer és a vele érkező gazdasági küldöttség az OMV fáradozásait támogatva látogat Azerbajdzsán után Türkmenisztánba.

Azerbajdzsánban az osztrák-azeri gazdasági fórum keretében várhatóan a pénzügyi, technológiai és idegenforgalmi együttműködés erősítéséről is emlékeztetőket írnak alá. A Kaszpi-térség országaiban hétfő óta tárgyal az OMV vezérigazgatója, aki Ankarát, Bakut és Asgabatot igyekszik rávenni, hogy ténylegesen kötelezzék el magukat a gázvezetékprojekt mellett. Roiss kedden kijelentette, hogy a jelenlegi információk szerint a kaszpi-tengeri gáz szállítása legkorábban 2018-ban indulhatna meg a Nabuccón.

A beruházásról a végső döntés attól függ, hogy mikortól folyhat a gáz a vezetéken, és ez a dolgok jelenlegi állása szerint 2018 előtt nem valószínű. "Ha ebből 3-4 évet visszaszámolunk, akkor máris 2013/14-ben vagyunk, amikor a végső beruházási döntés megszületik" - mutatott rá Roiss. Nyilatkozata szerint a Nabuccónak mintegy 21 milliárd - plusz-mínusz 1 milliárd - köbméter lekötött gázra lenne szüksége, hogy gazdaságos legyen működtetni. Míg azonban Azerbajdzsánban egyelőre a gázmező fejlesztések hiányoznak - és ezek néhány évet igénybe vesznek -, a másik potenciális szállítójelölt, Türkmenisztán esetében egy 250-300 kilométeres gázvezetéket kellene építeni a Kaszpi-tengeren át.

Ehhez pedig nem a technika, hanem a politikai döntés hiányzik - jelentette ki. A 8,9 millió lakosú Azerbajdzsán gazdasága tavaly 4,2 százalékkal növekedett. Exportjának 95 százalékát az olaj- és a gáz, illetve ezek származékos termékei adják, így az állami bevételek erősen függnek a szénhidrogénipar bevételeitől. Az infláció tavaly 5,5 százalék volt, a munkanélküliség hivatalos adatok szerint csupán egy százalék, az IMF becslései szerint azonban 6 százalék. (MTI)