Mit jelenthet az amerikai pénzügyi védőháló Magyarország számára?
A Donald Trump és Orbán Viktor közötti washingtoni találkozón számos megállapodás született, de úgy véljük, hogy piaci szempontból a két legfontosabb az orosz energiával szembeni amerikai szankciók alól való, legalább egy éves mentesség, illetve az egyelőre részleteiben nem tisztázott pénzügyi védőhálóról szóló megegyezés. Előbbinek a hatása lehet kisebb a piacra, de mégis fontos, hiszen november 21-vel élesedett volna a legfrissebb amerikai lépés, amelynek értelmében Magyarország (azon belül a MOL) potenciális szankciókkal nézett volna szembe, ha orosz olajat vásárol. Bár a piaci szereplők vélhetően széles körben számítottak arra, hogy ezt a kérdést a találkozó során valahogyan kezelik a felek, a megbeszéléseket követően most már bizonyosan állítható, hogy ez sikerült, így egy fontos (és akár a forint árfolyamát is negatívan befolyásoló) kockázat kiárazódhat a piacról.
A pénteki és a hétfői napon a régióban egyértelműen a forint teljesített a legjobban, ami az amerikai-magyar megállapodáshoz köthető.
Forrás: Bloomberg
Az energiaszankciók alól való mentesség is fontos …de potenciálisan a pénzügyi védőháló szólhat igazán nagyot
A hatásaiban jelentősebb bejelentés azonban a pénzügyi védőháló lehet. Ennek részletei egyáltalán nem tisztázottak: pénzügyi garanciavállalásról, „swap-line”-rólolvashattunk, de egyelőre csak kinyilvánított szándékról van szó, amelyet kézrázással szentesíthettek. Nagyon fontos leszögezni, hogy Magyarország fundamentumai vannak annyira egészségesek, hogy gond nélkül tudjon finanszírozást találni a piacról. Bár a költségvetési hiány nem alacsony, régiós összevetésben nem is kimagasló, az államkötvény aukciók rendben mennek, miközben a folyó fizetési mérleg is többletes. Azaz egy olyan védőhálóra, amire válság idején szoktak igényt tartani bajba jutott országok (pl. IMF-hitel), egyáltalán nincs szükség. A swap-line nem is erről szólna, hiszen az jegybankok közötti megállapodás lenne arról, hogy szükség esetén az amerikai Fed egy bizonyos mértékig dollárlikviditást nyújtana az MNB számára, forintért cserébe, ami
természetesen nagyon jelentős potenciális tartalékot is jelenthetne a magyar jegybank számára, és így erősítőleg hat a fizetőeszközre. Mindenesetre a támogatás nyílt felvállalása az amerikai fél részéről tud nagyot szólni, ahogyan azt nemrég Argentínában is láthattuk.
Mi volt Argentínában?
Argentína lehetséges támogatásáról először 2025. szeptember 22-én beszélt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, amire az argentin peso nagyon jelentős mértékben, közel 10%-ot erősödött a dollárral szemben néhány nap leforgása alatt. A megállapodás szerint 20 milliárd dolláros swap keretet kötöttek az argentin jegybankkal (az Exchange Stabilization Fund bevonásával) a peso stabilizálására, hogy azfedezetet adjon likviditási problémák esetén, miközben az amerikai Treasury pesot vásárolt a piacon dollárért cserébe. Emellett 20 milliárd dolláros hitelkereten is dolgozott az amerikai pénzügyminisztérium.
Fontos, hogy az argentin gazdaság összehasonlíthatatlanul rosszabb helyzetben van, mint a magyar. A dél-amerikai ország inflációs rátája tavaly bőven meghaladta a 100%-ot, nemzetközi tartaléka pedig az amerikai bejelentés előtt a GDP 6%-ánál volt némileg magasabb – összehasonlításul, a magyar tartalék a GDP 23%-a körül van, az infláció pedig tavaly átlagosan 3,7% volt. Az amerikai bejelentés (ha a hitelt nem számoljuk) az argentin tartalék felét tette ki körülbelül, ami így nagyon jelentős lépés egy olyan helyzetben lévő ország számára, amely jóval nehezebben finanszírozható és az adósság fenntarthatóságával kapcsolatban sokkal nagyobbak a kérdőjelek. Így nem meglepő a piaci reakció mértéke.
Mi várható Magyarországon?
A fentiek fényében kérdés, hogy Magyarországnak milyen mértékben szükséges egyáltalán egy ilyen védőháló, hiszen rászorulva az ország nincsen. Ugyanakkor mindenképpen „jól jön”: ha pusztán csak a swap-line-ra gondolunk, az MNB nek jelenleg is létezik egy ilyen megállapodása az EKB-val 4 milliárd euró értékben, aminek határidejét időről-időre meg szokták a felek hosszabbítani (a mostani megállapodás az MNB idén februári kommunikációja szerint 2027. januárjáig él). Ugyanakkor az argentin példából is láttuk, hogy nem csak klasszikus, jegybankok közötti swap-line érhető el a védőháló alatt, hiszen itt konkrét pesoban denominált eszközvásárlás is történt, aminekdirekt piaci hatása erősebbnek mondható. Elég bizonytalan tehát, hogy milyen megállapodást is fognak majd kötni a felek – ugyanakkor az látható, hogy az amerikai kormányzat, ha szükséges, akár hajlandó erőteljesebben is támogatni azokat az országokat, akiknek a politikai vezetésével jó viszonyt ápol.
Kényelmesebbé válhat a magyar gazdaságpolitika a védőhálótól?
Az a kérdés merül fel, hogy ha nincs akut gazdasági vészhelyzet, akkor a magyar gazdaságpolitika ki akarja-e használni a megnövekedett mozgásterét: akar-e az MNB hamarabb kamatot csökkenteni, vagy akar-e a kormány további költségvetési enyhítést végrehajtani. Ezek a lépések mindenképpen gyengítenék, akár visszájára is fordíthatnák a bejelentések pozitív piaci hatásait. Ami a jegybankot illeti, véleményünk szerint az elmúlt hónapokban kiépült egy érdemi hitelesség az intézmény körül az infláció elleni elszánt harc miatt, amit a jegybank vélhetően nem akarna hirtelen elengedni. A kormány már így is több intézkedést hozott, hogy olcsó forráshoz jusson mind a lakosság (Otthon Start Program), mind a vállalatok (3%-os hitelek lehetősége), ezért a kamatcsökkentés korábbi megindítása nem kecsegtetne jelentősebb gazdasági előnyökkel. Nagyon jelentősen és gyors ütemben kéne felértékelődnie a forintnak, hogy a jegybank 1-2 hónapon belül kamatcsökkentésbe kezdjen. Ezzel alapesetben nem számolunk. Bár annak valószínűsége, hogy a jövő év közepénél (ami a jelenlegi várakozásunk) előbb elkezdjen csökkenteni az MNB, valamelyest nőtt a hétvégi találkozóval, de egyelőre ezt csak kockázatként fogalmaznánk meg.
További költségvetési élénkítésnek a bejelentések hatására már valamivel nagyobb valószínűséget adunk, de ez is bizonytalan. A GDP 6-7%-át közelítő költségvetési hiány jövőre úgy, hogy közben amerikai pénzügyi védőháló van Magyarország mögött, beindíthatna egy olyan gondolkodást a piacon, hogy a kormány csak a költekezése mögé akart finanszírozást találni, aminek valószínűleg nem lenne pozitív piaci hatása, elbizonytalaníthatná a befektetőket. Bár valamivel kényelmesebbnek érezheti magát a kormány a bejelentésektől, várakozásunk szerint a gyeplőt nem fogják a lovak közé dobni.
Mi lesz a forinttal?
A forint a bejelentések hatására okkal erősödött: minden más változatlanságát feltételezve (sem az MNB, sem a kormány nem reagál jelentős élénkítéssel) a jelenlegi forinterő hónapokig tartós maradhat, év végén akár a mostaninál is erősebb forintárfolyamot eredményezve. A pénzügyi védőhálóról szóló megállapodás a forint árfolyamát a kockázati megítélés esetleges általános romlása esetén stabilabbá teheti. Még ha a kormány kicsit tovább lazítana is a gyeplőn, az MNB-t ez még óvatosabb politikára sarkallhatná, hiszen a további költségvetési élénkítés inflációgeneráló hatású lenne. Ez pedig a forintra pozitívan hatna. Év végére így a korábbi 392,5 forintos euróárfolyam helyett 380 körüli, 2026 végére pedig 385-395 közötti árfolyamra számítunk.
