Orbán Viktor: 'Rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim'
A magyar kormányfő a tanácskozás után a bécsi magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarcnak tekinthető, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető.
A magyar miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel számban mások, köztük Magyarország, úgy gondolják, szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni, például azért sem, mert Törökországban nemrég puccsot kíséreltek meg - fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a részvevők nem jutottak egyezségre javaslatáról, ezért további tanácskozásokra lesz szükség. Egy kérdésre úgy fogalmazott: a Balkán esetében a védelmi vonalra az első lehetőség a macedón-görög határ, a második a szerb-macedón, a harmadik pedig a magyar-szerb határ. "Van egy ötlet Ausztriában, az a negyedik lehetőség, az nekünk nagyon fájna, hogy a védelmi vonal Ausztria és Magyarország között van. Azt mondom az osztrák barátainknak, hogy nem érdemes Ausztria és Magyarország közé kerítést építeni, inkább együtt menjünk le a szerb-magyar határra, és ott együtt (...) védjük meg Magyarország déli határát" - fejtette ki.
Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a macedón miniszterelnökkel kétoldalú megbeszélést is folytatott, amelyen világossá tette: annak érdekében, hogy a magyar-szerb határtól délebbre jöjjön létre egy új védelmi vonal, Magyarország kész eszközt, embert és pénzt adni. Közölte azt is: Magyarország azt kéri az Európai Uniótól, hogy növelje meg és igazságosabban ossza szét a migráció kezelésére szánt forrásokat az érintett országok között.
A kormányfő az uniós források nagyságrendje mellett azok belső elosztását is kifogásolta, mert az szerinte aránytalan, miután "a pénzt mindig Olaszország és Görögország kapja", miközben Bulgária, Macedónia és Szerbia "szégyentelenül kis összegekhez" jut. Kérte ezért, hogy az utóbbi három országnak folyósítsanak elegendő forrást. Bulgáriával kapcsolatban megjegyezte, hogy a múlt heti pozsonyi EU-s csúcstalálkozón Szófiának megígért pénzügyi segítségből "még semmi nem érkezett meg" oda. Többször is hangsúlyozta, hogy Magyarország, amelynek eddig csaknem 500 millió euróba (150 milliárd forint) került a határvédelem - és ez a költségvetésben nem tervezett extra kiadásként folyamatosan megjelenik -, egyetlen eurót nem kért most sem az EU-tól.
Az Angela Merkel német kancellár álláspontját firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a német álláspontban szerinte nincs változás, a németek továbbra is hisznek abban, hogy "a kvóta egy értelmes dolog". Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy a magyar álláspontban sincs változás: meg kell védeni a határt, a már megépített kerítést pedig meg kell erősíteni. Megjegyezte, néhány héten belül Magyarország képes lesz arra, hogy ha egyszerre több ezer vagy tízezer migráns érkezik a határához, akkor feltartóztassa őket fizikai eszközökkel. A migránsok kötelező befogadását előíró kvóták ügyében a miniszterelnök úgy nyilatkozott: egész Magyarországot becsapták egy bonyolult európai jogalkotási rendszerben.
Úgy fogalmazott, "rászedtek, kicseleztek és becsaptak a miniszterelnöktársaim". Hangsúlyozta, az Európai Tanács "késhegyig menő viták" után kétszer is írásban döntött arról, hogy a kvótarendszer csak önkéntes lehet, ezzel szemben az Európai Bizottság később mégis megindított egy ezzel ellentétes jogalkotási folyamatot, ami átment az Európai Parlamenten és bekerült a miniszteri tanács elé, a javaslat elfogadásához pedig ebben az esetben már elég volt a minősített többség, így Magyarország egyedül nem akadályozhatta meg azt.
"Egyszer becsaptak minket, ha hagyjuk, hogy becsapjanak minket, akkor becsapnak még egyszer" - mondta Orbán Viktor, majd kiemelte, október 2-án el kell menni voksolni, és népszavazással kell megmutatni, hogy nem lehet az unióban kijátszani egy országot csak azért, mert kisebb mint a nagyok. Orbán Viktor kérdésre válaszolva kijelentette: a kvóta meghívás, helyette Európának világosan ki kellene mondania, hogy nem fogad több illegálisan érkező migránst. "Erre vonatkozóan is hoztunk egy döntést, és Magyarország a kvótát ezen a szemüvegen keresztül szemléli" - mondta, majd kifejtette, az uniónak ez alapján a területén kívül létre kell hoznia hotspotokat, a migránsoknak ott kell benyújtani a kérelmüket, azokat ott kell elbírálni, és csak utána léphetnek be Európába.
Kiemelte: ha ez megvalósul, akkor nincs szükség kvótára, a magyar álláspont pedig az, hogy addig nem lehet befogadni senkit. Arra a felvetésre, hogy egy sikeres kvótanépszavazás esetén lesz-e alkotmánymódosítás, azt felelte: a referendum után "megfelelő szintű" tanácskozásokat fog tartani a közjogi következményekről. Úgy fogalmazott, ebben a kérdésben "egyszer kell kimondani az áment, és az utána úgy van. És nekünk, politikusoknak az a dolgunk, hogy ha a nép kimondta, akkor azt rögzíteni kell olyan jogi formában, hogy azt onnan kimozdítani többé ne lehessen".
