Párizsi klímaegyezmény: a gyártóknak világszerte mindössze a fele halad megfelelően a fenntarthatósági célkitűzésekkel

A fenntarthatóság, mint előny

A Capgemini kutatása számos, eddig nem vagy csak kevésbé vizsgált fenntarthatósági szempontot is górcső alá vett. A jelentés szerint a fenntartható gyártásban elért határozott előrelépés segíti a szervezeteket a fenntarthatósági kezdeményezések előnyeinek kihasználásában. A fenntarthatósági kezdeményezéseket megvalósító szervezetek 89 %-a érzékelte a márkája elismertségének erősödését és 81 %-uk tapasztalta, hogy a vállalat környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) besorolása javult. 79 %-uk ért el jobb hatékonyságot és termelékenységet, valamint több mint felük csökkentette a csomagolási költségeit és pozitív lökést is tudott adni a munkavállalók motivációjának. A jelentés azt is megállapította, hogy a fenntarthatósági gyakorlatok bevezetése következtében 10-ből 9 szervezetnél csökkent a keletkező hulladék mennyisége (98 %) és az üvegházhatású gázok kibocsátása (94 %) — amelyek közül mindkettő elsődleges prioritás a gyártók számára.

A fogyasztási cikkek ágazata a legfenntarthatóbb

A nagyratörő célkitűzések ellenére sajnos csak néhányan járnak jó úton a fenntartható gyártás felé. A jelentés szerint a gyártó ágazat nem koncentrál átfogóan a fenntarthatóságra és a fenntartható gyakorlatok érettségi szintje továbbra is alacsony: a szervezetek mindössze 10 %-a alkalmaz holisztikus megközelítést a fenntartható gyártáshoz.

Az iparágak összességét nézve a fogyasztási cikkeké a legfenntarthatóbb ágazat (15 %), amelyet az ipari és a tőkejavak (11 %), valamint a gépjárműipar (10 %) követnek. Ráadásul a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan és csak ötből egy megkérdezett ért egyet azzal, hogy a fenntarthatóság a gyártási stratégiájuk szerves részét képezi.

Miközben a szervezetek 38 %-a elsőbbséget tulajdonít az 1. hatókörbe tartozó kibocsátásoknak (a szervezet tulajdonában vagy annak befolyása alatt álló, közvetlen kibocsátások), még kevesebben összpontosítanak a 2. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (olyan közvetett kibocsátások, mint például a szervezet által használt villamosenergia megtermelése), illetve a 3. hatókörbe tartozó kibocsátásokra (a vállalat értékláncában felmerülő minden más közvetett kibocsátás), elhanyagolva a belső folyamatokon túl az egyéb szénkibocsátást okozó tényezőket.

„Paradox módon a fenntarthatósági kezdeményezések mindössze 11 %-ának egész szervezetre kiterjedő bevezetésén dolgoznak aktívan, miközben a fenntarthatósági kezdeményezések felkarolása óriási előnyökkel jár a vállalatok számára” - jegyzi meg Corinne Jouanny, a Capgemini Mérnökségének innováció-skálázási főmunkatársa. „A technológiák és az adatok döntő fontosságúak a fenntarthatósági célok gyorsabb eléréséhez. Azt látjuk, hogy azok a gyártók, akik fenntartható megoldásaik továbbfejlesztése érdekében partnerkapcsolatokat építenek ki jól megalapozott technológiai cégekkel és startupokkal, többet ruháznak be a digitális technológiákba. Ez a szervezetek előtt a lehetőségek széles körét nyitja meg, ami segíti őket a nyereséges növekedés és a fenntarthatóság összeegyeztetésében.”

A siker akadályainak leküzdése

Persze az eddig bevett gyakorlatot nem könnyű fenntarthatósági szempontból is élhetővé tenni. Ezt bizonyítja az is, hogy háromból kevesebb mint egy gyártási szervezetben összehangoltak a fenntarthatósági tisztségviselők és az üzleti tisztségviselők fenntarthatósági prioritásai.

A jelentés szerint a gyártóknak a meglévő karcsú és zöld gyakorlatokon túl - csökkentés, újbóli felhasználás, újrahasznosítás - még átfogóbb megközelítést kell alkalmazniuk, amely magába foglalja a visszanyerést, az újratervezést és az újragyártást is. Miközben a szervezetek többsége a közvetlen kibocsátásokra fókuszál karbonsemlegességi céljuk elérése érdekében, a gyártók szénlábnyomának jelentős része a szervezetük és az értékláncuk közvetett kibocsátásából származik.

Úton a fenntarthatóság felé – Részlet a Sustainable operations: A comprehensive guide for manufacturers kutatásból

Sanofi

A Sanofi szélesebb körű céljai közé tartozik a „Planet Mobilization” környezeti stratégia megvalósítása is. Ennek két kiegészítő célja van 2025-re: (1) elérni a 90% -nál nagyobb hasznosítási arányt, és (2) 1% -ra csökkenti a hulladéklerakók arányát. Ez a kezdeményezés jelentős előnyökkel jár. A Sanofi ipari hulladék jelentős részét (45%) újrahasznosítják, ami 2018-ban 119 000 tonnát jelentett.

A Sanofi visszanyeri és újrafelhasználja a termékeik előállításához használt oldószereket is. 2019-ben a Sanofi 120 000 tonna oldószert tudott kinyerni és újrafelhasználni. 2019 végén a hulladék hasznosítási aránya elérte a 75% -ot, a hulladéklerakók aránya pedig 8%. A veszélyes hulladék hasznosítási aránya 68%.

Nike

Nem meglepő, hogy egy termék környezeti hatását tekintve kardinális kérdés a design fázisa. A Nike 2019-ben indította el a „Move to Zero” kezdeményezést, hogy csökkentse a terméktervezés okozta környezeti hatásokat.

A vállalat ugyanebben az évben új, „The Space Hippy” nevű formatervezési mozgalmat indított el. Ennek keretében újrahasznosított felsőrészeket és műanyag maradványokból készült talpat készítenek, amelyet festés nélkül hagynak az anyagfelhasználás további csökkentése érdekében.

A Nike kifejlesztette saját NIKE Materials Fenntarthatósági Indexét (MSI) is. Ez lehetővé teszi a vállalat számára, hogy jobb anyagokat válasszon, összehasonlítva több mint 700 eladó 57 000 különböző anyagát. Emellett a cég azt is célul tűzte ki, hogy anyagainak 100% -át olyan gyártóktól szerezze be, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak.