Reggeli riport – deviza és állampapírpiac

Deviza- és állampapírpiacok

Magyarország

A forint gyengülési hulláma tegnap megállt és 277 körüli szintekről 275-ig csorogtak le az euró/forint jegyzések a délután folyamán. Igaz, hogy a régiós tőzsdék is meredek eséseket produkáltak szerdán és a BUX is több, mint 4 százalékot esett, de úgy tűnik a forint a hét elején kicsit előreszaladt a gyengülésben. Az is segített a stabilizálódásban, hogy a cseh kormány körüli bizonytalanságok enyhültek, miután a parlamenti pártok az előrehozott választások mihamarabbi kiírásában érdekeltek és az ezt esetleg akadályozó joghézagot igyekeznek a leghamarabb eltávolítani. Csütörtök reggel 1 százalék körüli pluszban járnak a régiós tőzsdék és 275.50 környékén oldalaz az euró/forint. A délutáni amerikai makroadatok és az EKB kamatdöntés járhat majd piacbefolyásoló hatással. Amennyiben romlik ezek által a hangulat akkor újra a 278-as mérföldkövet veheti célba a hazai deviza, ellenkező esetben 275 alá csúszhatnak a jegyzések, de alapvetően a 274-278-as sávot tartjuk a legvalószínűbbnek csütörtökre.

Állampapír aukció,

A másodlagos állampapír-piaci hozamok kis mértékű (3-8bps) emelkedést mutattak tegnap.

Nemzetközi - Eurózóna GDP

Akár csak az USA második negyedéves GDP-je az Eurózóná-é sem módosult a felülvizsgálás után (negyedéves szinten). A részletesebb számok előtt viszont a két "azonos" esemény különböző piaci hatását emelnénk ki. Míg múlt héten jelentős támaszt, sőt lökést jelentett a piacoknak, hogy -1.5% évesített negyedév/negyedév helyett valóban csak 1%-kal esett vissza a tengerentúli nemzeti össztermék. (Hiszen az első közlés után nyilvánosságra került számokból mélyebb lejtmenetre lehetett következtetni.) Viszont az Eurózóna esetében, igaz nem is vártak sokkal rosszabb számokat, semmilyen piaci hatása nem volt a megerősített számoknak, pedig a formálódó komolyabb korrekció közepette nem jött volna rosszul.
Az Eurózóna GDP-je 4.7 százalékkal (előzetes -4.6%) esett vissza a második negyedévben, míg negyedév/negyedév alapon mindössze 0.1 százalék körüli volt a lejtmenet. (De emlékezzünk, hogy Németország és Franciaország +0.3 százalékot produkált). A harmadik negyedévben már mindenképpen növekedést várnak a közös fizetőeszközt használó országoktól. Ugyanakkor valamivel eltérő a recesszió szerkezete az USA-ában és az öreg kontinensen.

N.év/N.év százalékpont hozzájárulás a GDP-hez EZ USA (évesített) USA (evesített/4)
Fogyasztás 0.10% -0.69% -0.17%
Beruházás (készlet) -1.00% -3.20% -0.80%
Állami vásárlás 0.10% 1.27% 0.32%
Net export 0.70% 1.60% 0.40%
Összesen -0.10% -1% -0.25%

Az első oszlopban az Eurózóna GDP felhasználási szerkezete látható a komponensek százalékpontos hozzájárulása a végleges adathoz, míg a második, harmadik oszlopban az USA évesített és ezek 4-gyel való osztásai (kb. negyedév/negyedév) adatai láthatóak. (A számok nem teljes mértékben összevethetőek, de arányok kiolvashatóak.)

Látható, hogy az Eurózónában a fogyasztás már növekedést tudott regisztrálni, míg Amerikában, ahol ez a gazdaság legfontosabb összetevője továbbra is csökkent. A gazdaság motorját jelentő beruházások nagyjából hasonló mértékben gyengék, viszont kitűnik, hogy az állami vásárlások (pl: gazdaságösztönző csomagok) nagyobb arányban jelennek meg az USA-ban, ami látszik a magasabb költségvetési hiányokon és az államadósságok különbségén is. Tehát ezek alapján amellett, hogy az Eurózóna recessziója a számok alapján is kisebb, szerkezetét tekintve is előremutatóbb volt az amerikainál a második negyedévben. A mesterséges elemek aránya kisebb benne, a fogyasztás kedvezőbb.

ADP foglalkoztatottság

Az amerikai magánszektorbeli elbocsátásokat jelző ADP foglalkoztatottsági mutató a 250k fős elbocsátásokról szóló becslések helyett, 298k munkavállaló elbocsátásról adott tanúbizonyságot augusztusban. A múlt havi értékek-371k-ről -360k-re módosították fel. Az augusztusi adat tehát továbbra is előremutató a júliusihoz képest, sőt a március óta tartó javuló tendencia sem tört meg (márciusban az ADP -736k volt), viszont némileg rosszabb lett az ezek szerint túl optimista várakozásoknál. A kisvállalkozások bocsátottak el 122k, a középvállalkozások 116k, míg a nagyvállalatok 60k embert a múlt hónapban. A csaknem 300k elbocsátáson nagyjából 50-50%-ban osztozott a termelő és a szolgáltatóipari szektor augusztusban. Az ADP adat mindig fontos előszele a két nappal későbbi, a teljes mezőgazdaságon kívüli szektor (magán és állami szféra) (NFP) foglalkoztatottság változásainak. Így az előző hónapnál mindenképpen kisebb mínuszokat várunk a pénteki NFP-től (-225k), viszont a munkanélküliségi ráta várhatóan ezzel együtt is az Eurózóna szintjére 9.5%-ra emelkedik majd. Fontos megjegyezni, hogy a múlt hónapban vártnál szintén rosszabb ADP után az NFP sokkal jobb lett, nagy piaci felpattanást generálva. Az előbbi azért állt elő, mert a közmunkaprogramok miatti felvételek mérsékelték a magán szektor elbocsátásait.

Devizák

Az euró/dollár 1.43-ig, míg az euró/jen 132-ig emelkedett csütörtök reggelre, a távol-keleti piacok emelkedésének hatására. Az előző kereszt az 1 éves EKB tender 1 százaléknál magasabb kamatlábon való kiírása esetén még tovább emelkedhet, hiszen akkor már EKB kamatemelést fog árazni a piac. Igaz a várhatóan kialakuló kockázatkerülés ezt ellensúlyozhatja. A VIX index némileg mérséklődött tegnaphoz képest, de még mindig 29 környékén tartózkodik, ami relatíve magas érték az utóbbi hónapokhoz képest.

Egyéb makrogazdasági hírek

Az IMF delegáció még mindig Magyarországon tartózkodik és értékeli a magyar gazdaság rehabilitációjának szerkezetét és a hazai gazdaságpolitika által tett lépéseket. Viszont felmerült – és a legfrissebb információk szerint erről folynak most a tárgyalások – hogy Magyarország nem hívná le a szeptemberben esedékes (1.5mrd EUR összegű) hitelrészletét és a tavaszig hátralévő további két lehívási lehetőséget sem merítené ki teljesen. Erre lehetőséget lát a kormány lévén, hogy a hiány finanszírozásának piaci aránya jelentősen növekedett az elmúlt időszakban. Sőt ezzel az is elérhető lenne, hogy a megmaradó összegeket ún. biztonsági pufferként későbbre tartalékolnák. Az is megvalósulhatna ezzel, hogy nem kellene új IMF hitelszerződést kötni jövő tavasszal, hanem a megmaradt összegekkel az előzőt hosszabbítanák meg. Az IMF hitelszerződés feltételeként megszabott 3.9 százalékos idei magyar GDP arányos költségvetési hiánycél a jelenlegi információk alapján csak a stabilitási tartalékok egy részének zárolásával érhető el,egyébként 4.1 százalékra rúgna a deficit.