Rezsicsökkentés húzza le az inflációt Magyarországon
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott közleményében szintén kiemelte, hogy a rezsicsökkentéseknek köszönhetően jelentősen mérséklődött a háztartási energia ára. Az alacsony infláció legfőbb nyertesei a családok mellett leginkább a nyugdíjasok, hiszen a bérekkel együtt a nyugdíjak vásárlóértéke is nő - hangsúlyozta a tárca.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy vélte, hogy a bázishatások mellett a rezsicsökkentés hatása továbbra is domináns tényező a defláció kialakulásában, hiszen éves szinten 12 százalékkal esett a háztartási energia ára.
Hangsúlyozta, hogy szeptemberben rekordmélységbe esett a fogyasztói árindex, az elemzők éves összevetésben mérsékeltebb, 0,3 százalékos árcsökkenésre számítottak. Ezzel az előző két hónap enyhén pozitív - 0,1-0,2 százalékos - inflációja után ismét visszatért a deflációs tartományba az árindex - fűzte hozzá Réczey Zoltán.
A szakértő jelezte: az esés hátterében elsősorban az áll, hogy a bázisba bekerült a tavaly szeptemberi dohányár emelkedés, így ebben a körben - a szeszes italokkal együtt - az éves drágulás üteme 3,3 százalékra esett vissza az előző havi 6,4 százalékról. (A dohánytermékek éves drágulása az augusztusi 16,9 százalékról 9,7 százalékosra lassult, miközben a szeszes italok változatlanul 2,7 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve.)
Emellett a pénzügyi tranzakciós illeték emelése is megjelent a bázishatásban, ami abban is tetten érhető szerinte, hogy a szolgáltatások áremelkedése 1,6 százalékra lassult az augusztusi 2,7 százalékról. Valamelyest növelte ugyanakkor az inflációt, hogy az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, az előző havi 0,1 százalékos csökkenés után.
A Buda-Cash szakértője szerint kérdés, hogy a fogyasztói árak magyarországi csökkenése, a lengyel jegybank vártnál nagyobb legutóbbi kamatcsökkentése, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) továbbra is laza monetáris politikája, valamint az erős forint láttán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elgondolkodik-e a kamatcsökkentés lehetőségén. "Erre egyre nagyobb esélyt látunk, ami viszont a forint árfolyamára is hatással lehet, főleg az elmúlt napok látványos erősödése után" - vélekedett Réczey Zoltán.
Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője is kifejtette, hogy meglepetést jelentett a szeptemberi infláció. Továbbra is a háztartási energiaárak csökkenése húzza le az éves inflációt. Az élelmiszerárak idén először mutattak emelkedést, ez pedig megerősíti az Erste azon várakozását, hogy az alacsony bázisról jelentősebb áremelkedés jöhet az élelmiszerek terén - jelezte a szakértő.
A 0,2 százalékos havi árcsökkenésen belül leginkább a szolgáltatások meglepő, 0,8 százalékos csökkenését lehet kiemelni. Ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az Erste szerint érdemi infláció először decemberben lehet, addig várhatóan 0 százalék alatt marad a mutató - jelezte Gabler Gergely. A fogyasztói árindex azonban jövő év közepén már az MNB- cél (3 százalék) közelébe ugorhat. Ehhez a 4 százalékos idei forintgyengülés, az EKB monetáris expanziós programja, a dollárerősödés és az élénkülő belső kereslet is hozzájárulhat. A forint némileg gyengült a meglepő adatra, az Erste szerint ugyanakkor az MNB nem fog további kamatcsökkentéssel reagálni az alacsony inflációra.
