Külön élnek? Egy fillért sem örökölhet!
A túlélő házastárs akár abban az esetben is eleshet a hagyatéktól, ha az elhunyt korábban még az ő javára végrendelkezett. Így előfordulhat, hogy a külön élő házastárs sem a törvényes öröklés, sem egy korábbi végrendelet alapján nem részesül a hagyatékból.
Az örökléssel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Ezek közül az egyik leggyakoribb a házastárs öröklési jogához kapcsolódik. Kevesen vannak tisztában azzal, hogy önmagában a házasság fennállása még nem garantálja a törvényes öröklést.
Magyarországon kétféle módon lehet örökölni: végintézkedés alapján, vagyis az örökhagyó rendelkezése szerint, illetve végrendelet hiányában a törvényben meghatározott öröklési rend alapján. Ez a házastársak öröklésére is ugyanígy vonatkozik.
Milyen részt örököl a házastárs?
A törvényes öröklés szabályai alapján, ha az elhunytnak van leszármazója, a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon, valamint az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Emellett a hagyaték fennmaradó részéből egy gyermekrészt örököl.
Ha az elhunytnak egy gyermeke volt, a hagyaték fennmaradó részének fele illeti meg a házastársat. Két gyermek esetén a házastárs egyharmad részt kap, és ugyanez az elv érvényesül több gyermeknél is.
Amennyiben az elhunytnak nem volt gyermeke, a házastárs örökli a közösen lakott lakást, továbbá az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A hagyaték többi részén a túlélő házastárs és az elhunyt szülei osztoznak: az egyik fele a házastársat, a másik fele pedig az örökhagyó szüleit illeti meg.
Ha az elhunytnak már csak az egyik szülője él, a kiesett szülő örökrészén a másik szülő és a túlélő házastárs osztozik. Abban az esetben pedig, ha az elhunytnak sem gyermeke, sem élő szülője nincs, a teljes hagyatékot a házastárs örökli.
A házassági anyakönyvi kivonat önmagában nem elég
A házasság hivatalos fennállása nem jelent minden körülmények között automatikus jogot a törvényes öröklésre. Ha a házastársak már évek óta külön éltek, vagyis nem állt fenn közöttük életközösség, a túlélő fél akkor is kieshet az öröklésből, ha a válást hivatalosan nem mondták ki.
Hasonló helyzet alakulhat ki akkor is, ha az örökhagyó korábban a házastársa javára készített végrendeletet. Az életközösség idején tett végintézkedés ugyanis hatálytalanná válhat, ha az öröklés megnyílásakor a házastársi életközösség már megszűnt, annak helyreállítására nem mutatkozott reális lehetőség, és egyértelmű, hogy az örökhagyó már nem kívánta házastársát juttatásban részesíteni.
Vita esetén a bíróság mondhatja ki a végső szót
A külön élő házastárs nem esik ki automatikusan az öröklésből. Ez a kizáró ok csak akkor vehető figyelembe, ha arra valamelyik öröklésben érdekelt személy hivatkozik. Ilyen lehet például az elhunyt gyermeke, szülője vagy a végrendeletben megnevezett másik örökös.
A helyzet még összetettebbé válhat, ha az örökösök között vita alakul ki arról, hogy fennállt-e még a házastársi életközösség. Erről a közjegyző nem dönthet, és bizonyítási eljárást sem folytathat le. Ilyenkor fel kell függesztenie a hagyatéki eljárást mindaddig, amíg a bíróság jogerősen nem határoz a kérdésben.
Egy ilyen jogvita miatt a hagyaték átadása akár több évig is elhúzódhat.
A végrendeletet rendszeresen felül kell vizsgálni
Az örökléssel kapcsolatos viták megelőzésének legegyszerűbb módja, ha az örökhagyó még életében érvényes végrendeletet készít, és gondoskodik arról is, hogy annak tartalma mindig megfeleljen az aktuális szándékának.
A végintézkedést ezért az élethelyzet, a vagyoni körülmények és a személyes kapcsolatok változásakor érdemes felülvizsgálni, szükség esetén pedig módosítani. A végrendelet elkészítéséhez és aktualizálásához célszerű öröklési jogban jártas ügyvéd vagy közjegyző segítségét igénybe venni.
