Romániában is mélyebb válsággal számol a pénzügyminisztérium
2009. 06. 19. 14:10
A román pénzügyminisztérium a legújabb számítások szerint nem tartja kizártnak, hogy Románia gazdasága az idén 6,5 százalékkal csökken 2008-hoz képest, ami a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelegyezménybe foglalt költségvetési hiány újratárgyalására kényszerítheti a bukaresti kormányt - írta pénteki számában a Ziarul Financiar című napilap - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A Bukarestben megjelenő gazdasági-pénzügyi újság szerint előfordulhat, hogy a román kormánynak újra kell tárgyalnia az IMF-el a hitelegyezménybe foglalt idénre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányt, ugyanis a csökkenő bevételek miatt a deficit idén év végére elérheti a román bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát is. A legfrissebb számítások szerint az idei GDP akár 6,5 százalékkal is zsugorodhat, de az ING Bank elemzői 7,1 százalékos gazdasági visszaesést is számításba vesznek. Az év elején a kormány eredetileg 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számított, ráadásul az IMF is csak 4,1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt. A román pénzügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a lapnak elmondta, hogy az IMF-fel azért kell újratárgyalni a hitelegyezménybe foglalt költségvetési hiánycélt, mert a gazdaság "süllyedése" miatt lehetetlen betartani a korábban megállapított 4,6 százalékos deficitet. Az év első öt hónapjában Románia konszolidált államháztartási hiánya 2,2 százalékra nőtt, ami 0,4 százalékkal magasabb az áprilisi értékhez képest. Románia március végén állapodott meg az IMF-el többoldalú hitelcsomagról, amelynek eredményeként Bukarest összesen 20 milliárd euró kölcsönt kap.
A Bukarestben megjelenő gazdasági-pénzügyi újság szerint előfordulhat, hogy a román kormánynak újra kell tárgyalnia az IMF-el a hitelegyezménybe foglalt idénre tervezett 4,6 százalékos államháztartási hiányt, ugyanis a csökkenő bevételek miatt a deficit idén év végére elérheti a román bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát is. A legfrissebb számítások szerint az idei GDP akár 6,5 százalékkal is zsugorodhat, de az ING Bank elemzői 7,1 százalékos gazdasági visszaesést is számításba vesznek. Az év elején a kormány eredetileg 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számított, ráadásul az IMF is csak 4,1 százalékos gazdasági visszaeséssel számolt. A román pénzügyminisztérium névtelenül nyilatkozó illetékese a lapnak elmondta, hogy az IMF-fel azért kell újratárgyalni a hitelegyezménybe foglalt költségvetési hiánycélt, mert a gazdaság "süllyedése" miatt lehetetlen betartani a korábban megállapított 4,6 százalékos deficitet. Az év első öt hónapjában Románia konszolidált államháztartási hiánya 2,2 százalékra nőtt, ami 0,4 százalékkal magasabb az áprilisi értékhez képest. Románia március végén állapodott meg az IMF-el többoldalú hitelcsomagról, amelynek eredményeként Bukarest összesen 20 milliárd euró kölcsönt kap.
Dél-Korea blokklánc-alapú fizetési rendszert tesztel: jönnek a Deposit Tokenek az állami kiadásokban
Egy új korszak küszöbén áll a közpénzek kezelése Dél-Koreában: a kormány blokklánc-technológiára épülő „Deposit Token” rendszerrel készül leváltani a hagyományos fizetési megoldásokat. A 2026-ra tervezett pilot program nemcsak hatékonyabbá, hanem átláthatóbbá is teheti az állami pénzmozgásokat.
Elmarasztalta a közszolgálati médiaszolgáltatót a Médiatanács
A Nemzeti konzultációra vonatkozó társadalmi célú reklám miatt szankcionálta a közszolgálati médiaszolgáltatót a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület a rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek használatára kiírt pályázati eljárások eredményéről is döntött.
Likviditási csapda a kriptopiacon? – Egy neves elemző szerint a Bitcoin még mindig medvés pályán mozog
A kriptopiac jelenlegi emelkedése sok befektetőben kelt optimizmust, azonban egy ismert elemző szerint ez könnyen lehet csupán egy jól felépített csapda. A részletes likviditási elemzés alapján a Bitcoin árfolyama kritikus szintek között mozog, és a következő nagy mozgás akár komoly veszteségeket is okozhat a felkészületlen kereskedők számára.
Új csúcson zárt az S&P500 és a Nasdaq Composite, a befektetők a banki eredményjelentéseknek és a Broadcom-Meta partnerség meghosszabbításának örülhettek
Tovább emelkedtek a tengerentúli részvényindexek szerdán, a befektetők az iráni háború lezárultával kapcsolatos optimista várakozásokon túl a vállalati eredményjelentéseknek örülhettek. A Dow ugyan kismértékben csökkent, viszont a Nadsaq Composite és az S&P500 új történelmi csúcson zárta a napot. Az előbbi 11 napja megszakítás nélkül emelkedik, az utóbbi 11 kereskedelmi napból tízet pluszban fejezett be. A részvényindexek annak a reményében emelkedtek ezen a héten, hogy az Egyesült Államok és Irán között békemegállapodás jön létre.
Gyengült az európai részvénypiacok többsége a luxusszektor visszaesése nyomán
Az európai részvénypiacokon negatív hangulat uralkod?ott, mivel a befektetők elsősorban a közel-keleti geopolitikai feszültségek alakulását, azon belül az amerikai–iráni konfliktus eszkalációjának és az esetleges diplomáciai enyhülésnek az esélyét árazták. A STOXX 600 index 0,4%-kal csökkent, amit elsősorban a luxusszektor gyengesége magyarázott. A szektorban a Hermés részvényei 8%-ot zuhantak, miután a közel-keleti feszültségek érdemben visszafogták az értékesítési növekedést, míg a Kering árfolyama 9%-kal esett, miután a vállalat a Guccinál tapasztalt, a vártnál gyengébb teljesítményről számolt be, részben a konfliktus miatti keresletlassulással indokolva azt.
Erősödött a forint árfolyama csütörtök reggelre
Erősödött a forint csütörtökön reggel a főbb devizákkal szemben a szerda esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Visszatér a reklámadó 2026-ban
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
Klasszis: íme a legjobb magyar befektetési alapok és alapkezelők, innovációk
A hazai befektetési alapok vagyona 2025-ben is dinamikusan nőtt tovább, meghaladta a 20 ezer milliárd forintot. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2026 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Accorde Alapkezelő, az Év Portfóliómenedzsere Lokietek Eszter, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Németh Gábor lett.
470 ezerből 160 ezer cég kockázatos: gyorsabban romlik, mint javul a vállalkozások helyzete
A vállalkozások kockázati besorolása nemcsak saját működésüket jellemzi: közvetlenül jelzi azt is, hogy az adott céggel üzletelő partnerek milyen kockázatnak vannak kitéve.
Tovább romlott a hazai vállalkozások kockázati szerkezete: csökkent a stabil működésű cégek aránya, miközben érdemben nőtt azoknak a vállalkozásoknak a súlya, amelyek pénzügyi helyzete sérülékenyebb.
Újraválasztotta elnökét a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Hatodszorra szavazott bizalmat a magyar közjegyzőség Tóth Ádámnak, aki újabb négy évre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke lett. 2007 óta tartó elnöksége alatt erősödött a közjegyzőség permegelőző szerepe és bővült a hatásköre. A közjegyzők évről évre több mint egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A MOKK elnöke a következő időszak legfontosabb feladatának a szerződéses biztonság erősítését, valamint a közjegyzői eljárások egyszerűsítését és könnyítését tartja.
