Tanácstalanok az alapkezelők a bankadóval kapcsolatban
Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára az MTI-nek elmondta: nincs hivatalos információjuk arról, hogy az alapok és egyéb megtakarítási formák kezelői felmerültek-e a bankadó fizetésére kötelezettek között.
A kormány akcióterve szerint a bankokra, biztosítókra és pénzügyi vállalkozásokra "bankadót" rónának ki, ami három évig maradna érvényben. Az érintett pénzügyi cégeknek már az idén - a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint különadót is beszámítva - összesen 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába.
Az adó egyes hírek szerint nemcsak az említett szektorokat, hanem valamennyi pénzügyi ágazatot terhelné. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke korábban az MTI-nek azt mondta, hogy csak egy olyan különadót tudnak elfogadni, ami nemcsak a bankokra, hanem a teljes pénzügyi rendszerre vonatkozik. Még nem tudni, hogy a kormányzatnak vannak-e más megfontolásai is azon túl, hogy bevételt kíván szerezni, s fontos volna tudni azt is, hogy az adó milyen körre vonatkozik, mi a mérték és a vetítési alap - mondta Temmel András.
Rámutatott: nagyon eltérő tevékenységekről van szó, még a vagyonkezelési tevékenységen belül is. Kérdés, hogy a pénztári kezelt vagyont, a biztosítók kiszervezett vagyonát, a befektetési alapokat beszámítanák-e, s ez mennyire vetülne rá az ügyfelekre. Hangsúlyozta: az alapkezelőknek a bankokhoz, biztosítókhoz képest kicsi az árbevételük, relatíve kicsi a nyereségük, a volumenek mögött nem az alapkezelők, hanem a betétesek, nyugdíjmegtakarítók pénze van.
Az iparág specialitása, hogy nagyon mobilis, továbbá, hogy kis cégek kezelnek nagy vagyonokat. A cégeknél néhány portfóliómenedzser van, akik százmilliárdok felett diszponálnak. A kezelt vagyon 70 százaléka külföldi pénzügyi csoportok tulajdonában lévő cégek kezelésében van. A főtitkár szerint alaposan meg kellene fontolni, hogy ki viseli a terhet, s annak milyen következményei lesznek, mielőtt bármilyen döntés születik.
"Ha olyan adóterhelés jelenne meg, ami versenyképtelenné teszi a hazai tevékenységet, azt a néhány embert pillanatok alatt le lehet építeni, ki lehet vinni a tevékenységet, néhány papírt kell csak aláírni hozzá. Kifejezetten attól félünk, hogy a túladóztatás ilyen következményekkel járna. Kérdés, ha nem Magyarországon lesznek a portfóliómenedzserek, mennyi magyar állampapírt fognak megvenni.
Ezek olyan szempontok, amelyeket figyelembe kell venni" - mondta Temmel András. Hozzátette: a cégösszevonás európai tendencia, ezért azok a hazai vállalatok, amelyekben külföldi tulajdon van, már most is erős nyomás alatt vannak.
