Tartós pénzügyi stabilitási mechanizmust hoz létre az EU
A pénteken befejeződött, kétnapos csúcstalálkozón hozott döntések értelmében a stabilitási mechanizmus 2013 derekától jönne létre tartós jelleggel. Addig is érvényben van az ideiglenes megoldási modell, amelyet idén, a görög pénzügyi válság miatt dolgoztak ki, s amelynek alapján nemrég Írországnak is mentőcsomagot hagytak jóvá. Elsősorban német követelésre meglehetősen kemény feltételeket fogalmaztak meg annak meghatározásakor, hogy mikor, milyen esetekben lehet ténylegesen igénybe venni, "működésbe helyezni" a stabilitási mechanizmust.
Előírták, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha azt az egész eurózóna stabilitásának követelménye elengedhetetlenné teszi. Leszögezték azt is, hogy minden esetleges mentőcsomag alkalmazása esetén szigorú feltételek teljesítését kell megkövetelni az érintett, megsegítendő tagállamtól. A döntés szerint a stabilitási mechanizmus kormányközi megállapodás nyomán jöhet majd létre. A megállapodást célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik az eszköz tényleges igénybe vétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.
Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően elmondta: annak ellenére, hogy az euróövezet most éli fennállásának legnehezebb időszakát, az állam- és kormányfők az előző csúcstalálkozókhoz képest ezúttal derűlátóbbak voltak, és határozott szavakkal rögzítették a válságból való kilábalásnak, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának a teendőit. Megnyugtatónak nevezte, hogy a tartós érvényű stabilitási mechanizmus 2013 júniusi hatályba lépéséig fennmarad az eddigi válságkezelő mechanizmus. Angela Merkel német kancellár, az állandó mechanizmus és az azzal járó szerződésmódosítás úttörője pénteken hangoztatta, hogy Európa mindent megtesz az euró stabilitásának megőrzéséért. Bejelentette, hogy jövőre újabb tárgyalások kezdődnek az eurózóna tagjai között a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolásáról.
Elmondta azt is: az eurózóna kormányainak jelenlegi hitelezőit nem érintené egy olyan döntés, hogy magánbefektetőket vonjanak be az állandó mentőmechanizmusba. A brüsszeli ülést követő nyilatkozatokban a kormányfők megismételték azt a meggyőződésüket, hogy az elmúlt évben hozott döntések segítenek megelőzni újabb válságokat, vagy könnyíteni kezelésüket. A záró sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kifejtette: a mostani döntésekkel a vezetők megerősítették, hogy az EU-nak van közös gazdasági stratégiája, és megvan a politikai akarat arra, hogy mindent megtegyen az euróövezet stabilitásának biztosítása érdekében. Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának vezetője úgy fogalmazott: elegendő eszköz áll az EU rendelkezésére, hogy rövid távon választ adjanak bármilyen válságra.
Többen külön hangsúlyt helyeztek a bankszektor szigorú felügyeletének fontosságára, továbbá azt is kiemelték, hogy várakozásaik szerint az újabb határozatok is segítenek a piacok bizalmának növelésében. Utóbbival kapcsolatban azonban kérdéses, palástolni tudják-e a 2013-ra vonatkozó döntések az eurózóna egyes országaival kapcsolatos jelenlegi problémákat. Megerősítették a csúcstalálkozón azt a célkitűzést, hogy júniusban - még magyar EU-elnökség alatt - megállapodjanak arról a hat jogszabályról, amelyek a gyakorlatban alkalmazhatóvá teszik a gazdasági együttműködés fokozásáról, a pénzügyi felügyelet szigorításáról eddig hozott döntéseket. A következő soros elnök, Magyarország indítja majd be jövőre az "európai szemeszterként" emlegetett rendszert, ami azt jelenti, hogy a tagállamok előzetesen bemutatják az EU-nak saját következő évi költségvetési tervezetüket.
A nyilatkozók azt is megerősítették, hogy tovább tárgyalnak az euróövezeti közös kötvények témájáról. Nem egyértelmű viszont, hogy folytatódik-e a gondolkodás az állandó stabilitási mechanizmus révén mozgósítható keret esetleges növeléséről. Merkel, aki korábban mindkettőt ellenezte, a csúcs után úgy fogalmazott, hogy a stabilitási eszközben "meggyőző nagyságú" keretnek kell rendelkezésre állnia. A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők támogatták, hogy az Európai Bizottság jövő júniusra készítse el javaslatát a 2014-ben kezdődő időszak többéves költségvetési kereteiről. A találkozón azonban az is egyértelművé vált, hogy a tagországok álláspontja jelentősen különbözik e témában: David Cameron brit miniszterelnök az ülés után bejelentette, hogy Németország és Franciaország is támogatja azt a brit kezdeményezést, hogy az említett időszakban (2014-2020) az EU reálértéken ne emelje költségvetését. Más tagállamok viszont értésre adták, hogy nem tudják elfogadni ezt az álláspontot. Egy esetleges költségvetési befagyasztás legnagyobb vesztesei azok a tagállamok lennének, amelyek a legmagasabb arányban részesülnek az uniós támogatásokból. Közép- és kelet-európai tagországok egész sora tartozik ebbe a kategóriába. (MTI)
