Tartósan leszakadó pályára kerül a magyar gazdaság
A költségvetés és a konvergenciaprogram kockázatelemzését az alapítvány "büdzsémagyarázó" projektje, a "Közös kassza" keretében mutatta be Budapesten. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ezúttal is technikai kivetítést készített az alapítvány megbízásából a 2010 végén megszüntetett Költségvetési Tanács módszertanával.
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a főbb megállapításokat ismertetve kiemelte: 2015-ig a magyar gazdasági növekedés várhatóan nem emelkedik egy százalék fölé, vagyis a gazdaság tartósan leszakadó pályára kerül. Azt, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2015-ig 50 ezerrel csökkenhet, ki lehet egyensúlyozni közfoglalkoztatással, de ez költségvetési forrásokat emészt fel - mutatott rá. A volt pénzügyminiszter - aki egyben az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke - szerint az államadósság 2015-ig 80 százalék körüli szinten ragadhat be. Összességében gazdaságpolitikai fordulatra van szükség Magyarországon - mondta.
Az elemzésről kiadott sajtóanyagban a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) kiemeli: a jelenlegi kormány által követett gazdaságpolitikának olyan nagy a növekedési áldozata (tehát olyan nagy mértékben gátolja a gazdaság teljesítményének növekedését), hogy bármikor beindulhat egy pénzügyi válságspirál, hiszen a magyar államadósság finanszírozási költsége, a hosszú lejáratú kamatlábak az elmúlt hónapokban közel kerültek a fenntarthatatlanul magas szinthez. Amennyiben a gazdaságpolitika iránya nem változik, akkor szinte tetszőleges méretű kiigazítás sem lesz képes a magyar állampapírok kamatlábát a veszélyzónától eltávolítani.
Romhányi Balázs, a KFIB vezetője elmondta: 2012. május végén már 50 milliárd forint hiányzott, 2013-tól pedig ismét megjelenik egy 500 milliárd forint körüli lyuk a konvergenciaprogramhoz képest. Úgy vélekedett: nem valószínű, hogy az új adóemelések ennyit hoznak, viszont tovább ronthatják a növekedést is. Megjegyezte, hogy az új adók egy része többletkiadást finanszíroz.
A belső tételek és kockázatok kapcsán kifejtette: 2012-ben nem számolnak nettó romlással, ugyanakkor jövőre új kockázat az e-útdíj beruházás elszámolása. Romhányi Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bank vesztesége 2013-ban már megjelenik, azt meg kell téríteni, ezzel ugyanakkor nem számol a konvergenciaprogram. A szakember a munkaerőpiaci folyamatok kapcsán elmondta: az aktivitás jelentősen növekszik, de nem olyan gyorsan, mint ahogyan a kormány várja, a közmunka nem hozza, hanem viszi a pénzt. Ezenkívül egy teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkás átlagbére magasabb, mint az átlagos rokkantnyugdíj, vagyis a 2015-re vonatkozó tervek emiatt is megalapozatlanok.
Romhányi Balázs szerint olyan megállapodásra van szükség az EU-val és az IMF-fel, amely új irányt szab a gazdaságpolitikának, és a hitelesség érdekében "megköti a kormány kezét". Erre szerinte azért van szükség, mert még a kormány adatai alapján is nagyon sérülékeny lett Magyarország, a kamatlábak közel kerültek a kritikus szinthez, az egyensúly megteremtésének pedig túl magas a növekedési áldozata.
Ezzel kapcsolatban Oszkó Péter nehéz és hosszú tárgyalásokról beszélt. Véleménye szerint a Magyarországgal kötendő megállapodás "láthatóan nem elővigyázatossági, hanem készenléti jellegű" hitelről szól majd. Oszkó Péter úgy fogalmazott: "a kormány próbál úgy tenni, mintha ők egy elővigyázatossági csomagot szeretnének, ami azt finanszírozná, hogy ne kelljen fordulatot csinálni". Hozzátette: "ennek alapján úgy látszik, hogy meglehetősen távol vannak az álláspontok egymástól".
Az alapítvány felügyelőbizottságának elnöke hangsúlyozta: ha a tárgyalások során a makropályában nincs egyetértés, akkor egy olyan intézkedéscsomagban kell megállapodni, amely eleget tesz a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott kiigazítási igénynek. Oszkó Péter szerint "nehéz lenne nem időhúzásnak nevezni, amit a kormány csinál, mert azért nyolc hónapja jelentették be, hogy megállapodást akarunk kötni". Hozzátette: az IMF-fel addig lehet tárgyalni, "amíg a piacok elhiszik, hogy komoly tárgyalások folynak, és ennek egy megállapodás lehet a vége".
A KFIB elemzésében a gazdaság hosszabb távú trendfolyamataiból indul ki, a 2012. május 31-ig kihirdetett jogszabályok változatlanságát feltételezve, szigorúan a Központi Statisztikai Hivatal adataira és a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályokra támaszkodva. Azt mutatja be, hogy milyen alappályára számíthatunk akkor, ha nem lesz változás a gazdaságpolitikában, de az államadósság ennek ellenére a teljes horizonton a jelenlegihez közeli hozamszintek mellett finanszírozható marad. (MTI)
