Továbbra sem talál magára a hazai idegenforgalom
A szálláshely-szolgáltatási piacot 2009 eleje óta visszaesés jellemzi, a trendforduló egyelőre nem következett be. 2009. január–szeptemberben 2512 ezer külföldi vendég 7320 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken, a vendégek és a vendégéjszakák száma egyformán 11 százalékkal csökkent 2008 azonos időszakához képest.
Németország, Lengyelország, Olaszország, Románia, Hollandia, Egyesült Államok, Franciaország esetében visszaesés volt a vendégéjszakák számában, Nagy-Britannia tekintetében jelentős, 25 százalékos volt a csökkenés az elmúlt évi emelkedést követően. Az Egyesült Államokból érkező vendégek 26 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a hazai kereskedelmi szálláshelyeken. Hét küldő ország – Ausztria, Csehország, Szlovákia, Kína, Finnország, Izrael, Svájc –, valamint a kis súlyt képviselő Afrika esetében bővült a vendégforgalom.
Legnagyobb mértékben a szlovák állampolgárok által eltöltött vendégéjszakák száma nőtt (31%-kal). A külföldivendég-forgalom 77 százalékát realizáló szállodákban minden kategóriában mérséklődött az eltöltött éjszakák száma. Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyek 3058 ezer belföldi vendéget és 7608 ezer belföldivendég- éjszakát jelentettek, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt 6 százalékkal csökkent.
A belföldivendég- forgalom 59 százalékát fogadó szállodákban 7 százalékkal csökkent az éjszakák száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vendégek körében népszerű – a vendégéjszakák 14 százalékát regisztráló – panziók esetében 13 százalékos elmaradás következett be. A különböző utazási célok közül a hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes aránya 27 százalék, mely 3 százalékponttal esett vissza a 2008 január–szeptemberében mért értékhez képest.
A szabadidős céllal történő utazások 11 százalékának elsődleges célja az egészségturizmus volt. 2009. január–szeptemberben a szállodai vendégek 27 százalékát a gyógy- és wellness-szállodák fogadták, a szállodák külföldi vendégeinek 16 és belföldi vendégeinek 39 százaléka vett igénybe ilyen típusú szolgáltatásokat. A kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek többsége egyénileg foglalta le szállását, mindössze 26 százalékuk utazási irodák által, az elektronikus úton bonyolított szállásfoglalások aránya pedig 29 százalék volt.
Az év első kilenc hónapjában a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 44 százalékos volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák 54, a négycsillagos házak pedig 49 százalékos foglaltságot értek el. 2009. január– szeptemberben a legnagyobb kihasználtsági arány a gyógyszállodák esetében figyelhető meg (58%), bár kapacitáskihasználtságuk 5 százalékponttal maradt el a 2008-ban mért szinttől.
A Balatonon és Budapesten eltöltött vendégéjszakák száma az első kilenc hónap során 8, illetve 13 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. A vendégforgalom visszaesése a Közép-Dunántúl kivételével valamennyi turisztikai régiót jellemezte. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 172 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2009. január– szeptemberben, ezen belül a szállásdíjbevétel 101 milliárd forint volt. Az összes bevétel folyó áron 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 003 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) pedig 6659 forint, 2008-ban ugyanezek a mutatók 14 813, illetve 7427 forintot tettek ki. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel jelentős csökkenését aszállodák szobakapacitás-kihasználtságának 6 százalékpontos visszaesése is befolyásolta. Az átlagárak alakulása a külföldivendég-forgalom jelentős súlya következtében erősen függött a hektikusan (265–316 forint) mozgó forint/euró árfolyamtól.
A szálláshely-szolgáltatásban a harmadik negyedévben már a 18 százalékos általános forgalmi adó volt érvényben. Ebben az időszakban a szállodák nettó átlagárának változása eltért a bruttó átlagárétól, vagy jobban növekedett azoknál, vagy – az ötcsillagos házak esetében augusztusban és szeptemberben, a négycsillagos egységek esetén szeptemberben – kevésbé csökkent.
A kereskedelmi vendéglátóhelyek 2009. január–augusztusban 390 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, mely 8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának adatától. A vendéglátóhelyek árbevételének 11 százaléka származott a kereskedelmi szálláshelyen üzemeltetett üzletekből. A szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatások 2009. január–szeptemberre számított árindexe 2, illetve 6,3 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest.
2009. szeptember 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2460 volt, ezen belül a 829 szálloda 50 ezer szobával, a 996 panzió 12 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek száma (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) 635 volt. A kettő-, négy- és ötcsillagos, ezeken belül a wellness-, apartmanszállodák, valamint az ifjúsági szállók és üdülőházak kapacitása gyarapodott, a többi szálláshely kapacitása ezzel szemben csökkent 2008 azonos időpontjához viszonyítva. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó vállalkozások a szálláshelyeken szeptemberben közvetlenül 29 ezer főt foglalkoztattak, amely 6 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt évben.
