Tranzakciós illeték - a lakosság 10%-a változtatott bankolási szokásain
A GfK szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: azt vizsgálták 2013 júniusában és szeptemberében - a tranzakciós illeték emelése előtt és után -, hogy az illeték bevezetése mennyire érintette, gondolkodtatta el a hazai lakosságot, mit tudnak arról és mit terveznek változtatni ennek hatására.
Az adatok tanúsága szerint a tranzakciós illetékről már négyből három megkérdezettnek tudomása volt nyáron, és ez az arány nem emelkedett jelentősen szeptemberben. Az illeték bevezetéséről nagyobb arányban értesült a 30-49 éves korosztály, a felsőfokú végzettségűek, az aktív munkavállalók és a bankkapcsolattal rendelkezők.
Az illetékkel kapcsolatban kevésbé voltak tájékozottak a 30 évnél fiatalabbak és az alacsonyabb végzettségűek. Bár az illeték bevezetésének ténye közismertnek mondható, annak pontos mértékével sokan nem voltak tisztában még szeptemberben sem az adatok tanúsága szerint. Ebben az is közrejátszhat a GfK szerint, hogy az illeték mértékét a nyáron megemelték.
A készpénzfelvétel után elszámolt illeték arányát csupán az érintettek 20 százaléka volt képes helyesen meghatározni a nyáron, ez a szám szeptemberben sem volt magasabb, ugyanakkor a válaszadók fele a valósnál magasabb értéket említett. Az átutalások után járó illeték mértékével ennél kevesebben voltak tisztában - csak minden hatodik megkérdezett -, bár a helyes választ adók aránya szeptemberben egy kicsit emelkedett.
Az adatok szerint az ügyfelek még csak most gondolkodnak el azon, milyen választ is adjanak az áremelkedésre. Júniusban minden második, az illeték tényével tisztában lévő ügyfél érzékelte, hogy számlacsomagjának díja megváltozott, közel ugyanennyien tapasztalták a készpénzfelvétel drágulását és ötből ketten az átutalási díjak növekedését.
Ennek ellenére csak minden tizedik ügyfél tett konkrét lépéseket a fizetendő díjak optimalizálása érdekében, és mindössze hét százalékuk említette, hogy tervez valamilyen lépést tenni a következő időszakban. Az áremelkedésre nagyobb arányban reagáltak a hölgyek, a 30-49 éves korosztály tagjai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők.
Az ősz elején már többek számára volt érezhető a banki díjak változása: az illeték bevezetésének tényét ismerők közel kétharmada számára a bankkártyás készpénzfelvétel díjának emelkedése volt kézzelfogható, de a megkérdezésre adott válaszokban is nagyobb arányban szerepelt a számlavezetési díj és az átutalások árának emelkedése, mint nyáron. Ezzel szemben szeptemberben sem nőtt meg jelentősen azoknak az aránya, akik már valamilyen konkrét lépést foganatosítottak, de már 13 százalékuk említette, hogy tervez valamilyen változtatást a költségek optimalizálása céljából (különösen a 15-29 évesek és a legalább érettségizettek csoportja).
A GfK a kutatás alapján úgy véli, a banki piac jelentős átrendeződésétől egyelőre nem kell tartani: az ügyfelek eddig főleg a bankkártyás tranzakciókkal spóroltak és terveznek a jövőben is racionalizálni. Legtöbben kevesebb alkalommal vesznek fel készpénzt az automatákból, ritkábban használják bankkártyájukat, és egy kisebb csoport bankkártya helyett készpénzzel igyekszik vásárolni.
Az illeték hatására alig kimutatható mértékben tervezik az ügyfelek, hogy bankot váltanak, megszüntetnek bankszámlát, bankkártyát, vagy bankon belül más bankszámlacsomagra váltanak. A bankkártyás fizetés után felszámított illeték jövő évi eltörlésére tett kormányzati ígéret pedig új lendületet adhat az elektronikus fizetés erősödésének, amellyel az ügyfelek akár a banki díjakat maguk is csökkenthetik - olvasható a közleményben.
