Új korszak határán a közműszolgáltatás
Az országosan beépített gázfogyasztás mérők túlnyomó többsége úgynevezett membrános mérési elven működő mechanikus eszköz. A mérési elv nem új keletű, sőt, valójában immáron több mint 100 éves múltra tekinthet vissza, szinte változatlan konstrukció mellett. Mondhatjuk tehát, hogy jól bevált, kipróbált módszerről van szó, és mint ilyen, a szolgáltatók általában ragaszkodnak is hozzá, annál is inkább, mivel a mutatói költség oldalról is kedvezőek. Egy mérési pont fajlagos költsége alacsonyabb, mint egy korszerűbb eszköz esetében, és ez szolgáltatói oldalon kedvezően befolyásolja az eredményt. Azonban ami az előnye, ugyanaz a hátránya is: megállt az időben, nem képes alkalmazkodni az új elvárásokhoz.
A membrános, mechanikus gázmérők esetében a fő probléma abból adódik, hogy a mérőeszközön megjelenő fogyasztási érték nem azonos az elszámolási – azaz a számlán szereplő – mennyiséggel. Valós gázok esetében – ilyen az általunk használt földgáz is – a mért közeg tulajdonságait befolyásolja annak hőmérséklete és üzemi nyomása, illetve az elszámolási mennyiség jelentősen függ a földgáz fűtőértékétől (fajlagos energiatartalmától). Egzakt elszámoláshoz szükséges tehát valamilyen bázisértékre (gáztechnikai normálállapot) átszámítani a fogyasztásmérőn mért mennyiséget. Ennek eszközeként korrekciós tényezőket alkalmaznak a szolgáltatók, amelyek bonyolult egyenletek eredményeként adódnak.
Elvárható-e azonban, hogy egy átlagos fogyasztó ilyen mélységéig ismerje a természettudományos törvényszerűségeket? A válasz egyértelműen nem. És minthogy a fogyasztásméréseknél alkalmazott technológia ma már teljes mértékben alkalmas rá, hogy egzakt, és közérthető módon jelenítse meg a számlázási adatokat már magán a mérőeszközön is, jogos az elvárás a közművekkel szemben, hogy ilyen eszközöket szereljenek fel a magyar háztartásokban.
Nyilvánvaló, hogy a gázszolgáltatók lépéskényszerbe kerültek, hiszen a fogyasztói oldalon jelentkező jogos elvárások mögé mostanra a kormányzati szándék is felsorakozott. Olyan eszközre van szükség, ami képes fogyasztóbarát módon, egyszerűen megjeleníteni az elfogyasztott gáz mennyiségét, azt a mennyiséget, ami azután a számlán is vissza fog köszönni mindenféle érthetetlen algoritmusok használata nélkül. Ennek eszköze lehet a MOM Zrt által forgalmazott, rendkívül innovatív, mikrothermikus elven működő AERIUS gázmérő. A mérő statikus elven működik, azaz nem tartalmaz mozgó, kopó alkatrészeket. Ennek köszönhetően pontossága lényegében állandó marad a hitelesítési periódus végéig, szemben egy mechanikus eszközzel, ahol idővel az igénybevétel miatt változhatnak a karakterisztikák. Ugyancsak a mozgó alkatrészek hiányának köszönhetően gyakorlatilag zajtalan a mérés, ami fontos szempont egy háztartásban beépített eszköz esetében. Maga a mérési elv azon alapszik, hogy a gáz áramlása során, azzal arányos mértékben torzítja a hőforrás által kibocsátott szimmetrikus hőréteg-eloszlást, amit – egészen pontosan a hőfokkülönbséget – két szenzor érzékel folyamatosan. A szimmetrikus formához képest mért torzulás közvetlenül utal az átáramló gáz térfogatára. A mérési elv már bizonyított az egészségügyi és gépjármű szektorban. A korrekt elszámolás mindkét fél részére biztosított, hiszen a korábbiakhoz képest jóval pontosabban méri meg a nagyon alacsony áramlási értékeket, egy esetleges túlterhelésnek pedig jóval ellenállóbb az eszköz – ismét csak a mozgó alkatrészek hiányának köszönhetően.
Legfontosabb előnye azonban a már említett hőmérséklet és nyomás független számlázási adat: akár a Kékestetőn, akár az Alföld sík vidékén, télen -25°C-os hidegben vagy nyári 40°C-os kánikulában ugyanúgy egzakt számlázási adatot biztosít, ami a közérthető számlázás alapja. Amíg a kompenzációs tényezők éves elszámolás alapján becsült értékek, így a kiszámlázott fogyasztás is csak közelítő lehet, addig az AERIUS esetében az egzakt fogyasztások kerülnek eltárolásra és kijelzésre.
Ám az AERIUS jóval több, egyszerű mérőeszköznél. Integrált kommunikációs moduljának segítségével a számlázási és egyéb fogyasztási adatokat, riasztásokat képes vezeték nélküli, rádiófrekvenciás úton továbbítani adatgyűjtő eszközök felé, ezáltal Okos rendszerek alapeszközeként is maximálisan alkalmazható. Az Európai Unió harmadik klímacsomagjában egyértelműen az Okos Mérés bevezetését tűzte ki céljául, így a tagállamok számára csak idő kérdése, mikor emelkedik törvényi erőre a kötelező, valós fogyasztásokon alapuló számlázás, ami nem megvalósítható a jelenlegi eszközparkkal. És ne álljunk meg a gázmérésnél, hiszen jóval szélesebb perspektívára láthatunk rá: mind a négy közmű esetében egyértelmű az útirány. Az Unió irányelve (bár elsősorban az elektromos áram és gáz esetére vonatkozik) az ivóvíz és a távhőszolgáltatás kapcsán is hasonlókat irányoz elő.
Nem kicsi a tét, hiszen óriási munkáról és Euro milliárdokról van szó. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogyan vágunk bele egy ilyen volumenű beruházásba. Meg kell vizsgálni az egyes forgatókönyveket, melyiknek milyen megtérülése várható nemzetgazdasági szinten. Szerencsére számos nyugat-európai ország példája áll előttünk pro és kontra egyaránt, akik Magyarországnál jóval előrehaladottabb stádiumban vannak az Okos Rendszerek bevezetésében. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a papíron jól működő elgondolások a valóságban nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Lényeges szempont tehát, hogy lehetőség szerint olyan rendszert válasszon az ország, amely már élesben is tudta igazolni állításait. Nem kell azonban átlépnünk a Lajtát ahhoz, hogy működő referenciákat találjunk.
Idehaza, a MOM Zrt. által forgalmazott IZAR Smart rendszer több helyen is bizonyított. A cég által gyártott valamennyi eszköz rádiózható, és a jelenleg több, mint 500.000 beépített mérőeszközből 130.000 már most is valamilyen automatikus adatgyűjtő rendszer részeként működik. Az egyik ilyen referencia az Északdunántúli Vízmű Zrt. területén található Csép, ahol a vízművel közösen a település komplett vízhálózatát – 147 vízmérőt - sikerült fix adatgyűjtő rendszerbe vonni, 15 percenkénti mérőadatgyűjtéssel, 100%-os lefedettség mellett. A projekt sikerét mutatja, hogy az ÉDV Zrt. további két település vízhálózatának teljes rádiózását tűzte ki, immáron közel 1200 vízmérővel, amelynek kiépítési munkálatai jelenleg is folynak. Másik jó példa a Merkapt Zrt. által kivitelezett budapesti társasház a Sörgyár utcában. Itt víz- és hőmennyisgmérők kerültek beépítésre, és szintén egy fixen telepített adatgyűjtő koncentrátor segítségével, a lakók zavarása nélkül zajlik a havi adatgyűjtés és számlázás, az érintettek legnagyobb megelégedésére. Mindkét rendszer esetében a komplett település illetőleg komplexum adatgyűjtése néhány másodperc alatt elvégezhető, egy irodából.
A fogyasztásmérés technológiája tehát jelentős – mondhatni forradalmi – változások előtt áll. A MOM Zrt. folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően eszközeivel már most komplex megoldást tud nyújtani valamennyi közmű fogyasztásainak mérésére – a mérőeszköztől a számlázásig bezárólag. A fogyasztók részéről egyre erősödik az igény a jelenlegi átláthatatlan, átalányon és éves elszámoláson alapuló számlázás leváltására egy korszerűbb, átláthatóbb és közérthetőbb rendszerre, amely mostanra már elért a döntéshozókig. Csak idő kérdése, hogy a szolgáltatók mikor lépnek. Járhatnak elöl jó példával, mint az Északdunántúli Vízmű Zrt., vagy megvárhatják, amíg jogszabály kényszerítő hatására már nem lesz más választásuk. Így vagy úgy, de változás jön.
