Új korszak köszönt a bankokra és a biztosítókra

A pénzpiacokon ma az irányadó bankközi referenciakamatok értékét a kamatjegyzésben résztvevő bankok által benyújtott ajánlatok alapján határozzák meg. Ez az érték azt hivatott tükrözni, hogy egy bank milyen áron nyújtana egy másik banknak fedezetlen hitelt. Magyarországon ez a kamatláb a BUBOR, amit a Magyar Nemzeti Bank számít ki és publikál, a pénzügyi szolgáltatók ehhez igazítják a változó kamatozású forint hitelek kamatát. Nemzetközi szinten további fontos mutatók a LIBOR (London Interbank Offered Rate) és az EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate), amelyek külföldi pénznemben denominált hitelek esetén szolgálnak a kamat meghatározásának alapjául hazánkban is.

„A mintegy negyven éve működő IBOR-rendszer körüli legnagyobb aggodalom az, hogy nem valós ügyletkötéseken, hanem a bankok becslésén alapul, ami akár a referenciaérték manipulációjához is vezethet. Az Egyesült Királyságban 2012-ben például egy bankcsoportot azzal vádoltak, hogy a pénzügyi válság idején manipulálta a LIBOR-t” – nyilatkozta Demeter Ákos, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó üzletágának partnere.

Az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és az Európai Unió is arra készül, hogy kivezesse a különböző devizákban releváns IBOR-t, és új, alternatív referenciakamatokat vezessen be (alternate reference rates, ARR), amelyek valós ügyletkötéseken alapulnak.

„A referenciakamat új számítási módja minden bankot, biztosítót érint, hiszen általában ehhez igazodnak többek közt a változó kamatozású hitelek és betétek kamatai – tette hozzá Molnár Péter, az EY szakértője. – „Az EY becslései szerint világszerte dollármilliárdokban mérhető az IBOR-kamatlábra hivatkozó, 2021 után lejáró szerződések értéke. Így az összes ilyen futó szerződést át kell tekinteni és újratárgyalni, valamint mihamarabb meg kell kezdeni a felkészülést az új ARR-ek használatára az új szerződések esetén” – hangsúlyozta a tanácsadó.

Az áttérés azért is jelent komplex feladatot, mert az IBOR széles körben beágyazódik többek között a céges üzleti és működési folyamatokba, az árazási és kockázati modellekbe – hívja fel a figyelmet az EY.  A vállalatoknak így azonosítaniuk és értékelniük kell az IBOR-tól való függőségüket az egész szervezeten belül, és meghatározni az átmenet hatásait a folyamatokra, modellekre és alkalmazásokra is.

A szabályozók az ARR-re áttérést ráadásul önkéntes, iparági kezdeményezésként látják, így hiányoznak az átmenetre vonatkozó végleges szabályozási iránymutatások. Ez lassíthatja a folyamatot, mivel a bankok inkább egymásra várnak, hogy a gyakorlatban derüljön ki, melyik a legmegbízhatóbb stratégia.