Újra csúcson az euróövezeti feldolgozóipar

A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) 54,8 pontra emelkedett októberben, ami 2018 júliusa óta a legjobb érték. A végleges érték 0,4 ponttal haladja meg az előzetesen megadott 54,4 pontot, a szeptemberi 53,7 pontot pedig 1,1 ponttal múlja felül. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig zsugorodását jelzi.
   
Az euróövezeti feldolgozóipar teljesítménymutatója júliusban került az 50 pontos küszöb fölé, 2019 januárja óta először, és értéke azóta minden hónapban emelkedett.
   
A működési feltételek javulása októberben is alapvetően a termelés és a rendelésállomány növekedésére volt visszavezethető. A termelés két és fél éve, a megrendelések állománya pedig 2018 eleje óta nem látott mértékben nőtt. A hazai és külföldi kereslet egyaránt erősödött, különösen jelentősen - 2018 februárja óta a legerősebb ütemben - gyarapodtak az új exportmegrendelések. Ennek dacára folytatódott a foglalkoztatottság csökkenése, így már másfél éve csökken a szektor munkavállalóinak létszáma.
   
A feldolgozóipar által előállított termékek mindhárom kategóriájában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a tőkejavak esetében. Stabilan bővült a félkész termékek előállítása, de a fogyasztási cikkek esetében lassult, szinte elhanyagolható mértékűre esett a növekedési ütem.
   
A vizsgált nyolc euróövezeti ország közül Németország teljesített legjobban, 58,2 pontos értékkel 31 havi csúcsra kúszott fel a feldolgozóipar beszerzésimenedzser-indexe. Olaszországban 53,8 ponttal 31 havi, Ausztriában 54,0 ponttal 23 havi, míg Spanyolországban 52,5 ponttal és Franciaországban 51,3 ponttal 3 havi, Írországban pedig 50,3 ponttal 2 havi csúcsra emelkedett a BMI. Hollandiában viszont 50,4 ponttal kéthavi, Görögországban pedig 48,7 ponttal 3 havi mélypontra esett az index.
   
Az adatokat kommentálva Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza rámutatott: bár jól indult a negyedik negyedév, a fellendülés nyugtalanítóan egyenlőtlen. Az egyes országokat tekintve ismét Németország feldolgozóipara nyújtott kiemelkedő teljesítményt, ami azonban jórészt a kereslet növekedésének közelmúltbeli sajátosságaira vezethető vissza. Ugyanis a koronavírus-járvány első hulláma után, a gazdasági helyzet normalizálódásával párhuzamosan megugrott a kereslet a járművek, a termelési eszközök és a gépek iránt, ami különösen jól jött a német vállalatoknak. A fogyasztási cikkek új megrendelései viszont alig nőttek, exportjuk pedig újra csökkenni kezdett októberben, ami az új koronavírussal megfertőződöttek számának emelkedéséből, valamint a munkaerőpiaci helyzet és a fogyasztói hangulat romlásából fakad.
   
A fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok újbóli gyengesége jó emlékeztető arra, hogy bár a feldolgozóipar teljes egészét tekintve jelenleg virágzik, a fellendülés tartóssága attól függ, hogy mikor normalizálódik a háztartások viselkedése és kezd erősödni a munkaerőpiac. "Tekintettel a járvány második hullámára, ez még valószínűleg messze van" - figyelmeztetett Williamson.