Varga Mihály - nem számolunk a hiánycél túllépésével
A gazdaságpolitika legjelentősebb eredményei közé sorolta az államadósság csökkentését, a növekedési fordulatot, a foglalkoztatottság bővülését, illetve azt, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól és visszafizette az IMF-től felvett hitelt is. „Ezek az eredmények mindenekelőtt jelzik azt a biztonságot, amit az állami pénzügyek stabilizálásával elértünk, igazolják, hogy Magyarország önállóan tudja finanszírozni kiadásait és nem utolsó sorban képes új, önálló és sikeres gazdaságpolitikát folytatni. Mindezzel többek között elértük azt is, hogy megkapjuk az összes támogatást Brüsszelből, ami nekünk jár” - fejtette ki.
A termelő ágazatok bővülésére alapozott növekedési fordulat megalapozza a kormány várakozásait, és a kedvező folyamatokat figyelembe véve a Magyarország felé „kicsit sem elfogult Európai Bizottság” és a nemzetközi elemzők is javították GDP-prognózisaikat - mondta.
Az idei költségvetés stabilitása a miniszter szerint biztosított. „A büdzsé elkészítésekor arra törekedtünk, hogy az egyszerre teremtse meg pénzügyi stabilitást, illetve érdemben csökkentse a háztartások, családok terheit. Mind a két cél maradéktalanul teljesült” - mondta. A 16 százalékos egykulcsos adórendszer és a családokat támogató gyermekkedvezmény 2011-től kezdve nagyjából évi 500 milliárd forintot hagy a családoknál - emlékeztetett.
Kétségtelennek nevezte ugyanakkor, hogy a 3 százalékos hiánycél tartásához - ahogy az a Költségvetési Tanács véleményében szerepel - teljesülniük kell a kitűzött bevételi céloknak is. Erre Varga Mihály szerint a gazdasági adatok ismeretében igen jó esély van, a miniszter az alacsony infláció ellenére sem számít az adóbevételek csökkenésére.
„A rezsicsökkentések valóban mérséklik az inflációt, az alacsony árak ugyanakkor elsősorban nem ennek, hanem a gazdaság erősödésének, a fiskális és monetáris politika sikerének, így a stabil forintárfolyamnak is köszönhetőek” - fejtette ki. Hozzátette, hogy a mérsékelt áremelkedés egyben kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt, ami hosszabb távon az adóbevételekre is pozitív hatást gyakorol. „A vártnál is kedvezőbb gazdasági adatok alapján, nem számolunk a hiánycél túllépésével” - fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály szerint a takarékszövetkezeti integrációhoz biztosított tőke, illetve az E.On gázüzletág megvásárlásának könyvelése sem veszélyezteti a hiánycél teljesítését. Kifejtette: a törvény szerint nem a TakarékBank, hanem a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete kap vagyoni hozzájárulást. „A forrásjuttatásról még egyeztetünk az Eurostattal. A magyar szervek (a KSH, az MNB és az NGM) előzetes álláspontja az, hogy ez egy piaci jellegű művelet, vagyis nem érinti az uniós módszer szerinti államháztartási hiányt” - mondta. Emlékeztetett arra, hogy az E.On gázüzletág megvásárlásánál a költségvetés az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tőkéjét emelte 71 milliárd forinttal. „A kiküldött jelentésünkben ezt a tranzakciót részvényműveletként szerepeltettük, vagyis ez sem érinti a hiányt. Az Eurostat nem tett észrevételt a tranzakcióra” - mondta.
Az alapkamat-csökkentési periódusnak Varga Mihály szerint mindenképpen pozitív hozadéka, hogy a piaci forinthitel-kamatok is csökkennek, elősegítve a beruházás és a fogyasztás élénkülését. „Részben az alacsony hozamkörnyezet segítette elő, hogy a legfrissebb beruházási adatok alapján a nemzetgazdasági ágak széles körében dinamikus beruházás-bővülés bontakozott ki az elmúlt hónapokban” - mondta. Hozzátette, hogy az alapkamat csökkenésének hatására az állampapírhozamok is csökkennek, ami az államadósság finanszírozását is olcsóbbá teszi.
Az MNB növekedési hitelprogramja pedig a beruházási hitelek kiemelkedő részesedésének köszönhetően kedvezően hat a gazdasági növekedésre. A program eljutott minden ágazatba, de a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem kiugró részesedéssel rendelkezett. Vélhetően a következő hónapok során az első szakasz projektjeinek eredményeként, valamint a második, beruházás-orientált szakasz felfutásával egyre erőteljesebb pozitív hatása lesz - fejtette ki.
Külön figyelmet érdemel a miniszter szerint a foglalkoztatottság bővülése, 21 éve nem látott magas szintre. A kormányváltáshoz képest 235 ezerrel többen, közel 4 millióan dolgoznak Magyarországon. A számos kritika ellenére igaz, hogy az új munkahelyek közül 100 ezer a versenyszférában jött létre - hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a munkanélküliségi ráta az unió 10 százalékos átlaga alá csökkent, emellett 2010 óta összesen 7 százalékkal emelkedtek a reálbérek is, az alacsony inflációnak és a családi kedvezménynek köszönhetően. „Az előző kormányok mulasztásait pótolva emeltük az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérét is” - tette hozzá.
A következő évek egyik legnagyobb kihívása Varga Mihály szerint az uniós források felhasználása lesz. „Az első lépéseket már megtettük. A brüsszeli tárgyalásokon sikerült elérnünk, hogy Magyarország az egyik legnagyobb nyertese az unió 2014-2020-as költségvetésének. Az egy főre jutó uniós források rangsorában a második helyen állunk. Kötelességünk, hogy jól éljünk ezzel a lehetőséggel Magyarország fejlődése érdekében” - jelentette ki a miniszter.
