Végéhez közeledik Kelet-Európában a költségvetési szigor
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai prognózisuk indoklásában kimutatták, hogy 2007-ben, a globális pénzügyi válság elhatalmasodása előtt a közép- és délkelet-európai országok átlagos GDP-arányos államháztartási hiánya nem egészen 2 százalék volt, 2009-re azonban 6,5 százalékig emelkedett.
Ezután a térségi kormányok "szigorú takarékossági üzemmódra" kapcsoltak, és bár ez komolyan megterhelte a növekedést, a régió átlagos államháztartási deficitje mára ismét a 3 százalékos maastrichti felső tűréshatár alá került.Az országcsoport költségvetési helyzete így most már sokkal jobb Nyugat-Európáénál és különösen az euróövezeti perifériáénál, és ennek eredménye, hogy az Európai Bizottság megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal és Romániával szemben.
Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban ugyan továbbra is a 3 százalékos határ felett van az államháztartási hiány, és ezek az országok változatlanul a túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt állnak, de 2014-ben mindhárom ország deficitje várhatóan szintén 3 százalék alá kerül a gazdasági növekedés élénkülése nyomán - jósolták keddi elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
A ház közgazdászai szerint ennek alapján valószínűsíthető, hogy a következő években a térség egészében enyhülni fog a költségvetési szigor, és ez már 2014-ben 0,5-1 százalékpontot adhat hozzá a régió gazdasági növekedésének üteméhez. A költségvetési lazítás a Capital Economics londoni elemzői szerint a térségen belül Magyarországon nagyobb kockázatot jelenthet, mint a többi környező gazdaságban, tekintettel a közelgő jövő évi választásokra és arra, hogy a magyar közadósság-ráta a legmagasabb a régióban.
A kulcsfontosságú tényező azonban az, hogy rövidtávon javulnak Közép- és Délkelet-Európa közfinanszírozási kilátásai, és a takarékossági szigor hosszadalmas időszaka után a immár látótávolságban van a költségvetési szorítás vége. Ez okot ad annak feltételezésére, hogy a térség gazdaságainak kilábalása 2014-ben további lendületet kap - fogalmaznak keddi prognózisukban a Capital Ecomomics londoni szakértői.
Magyarország esetében más nagy londoni házak is azzal számolnak, hogy a költségvetési és a vele párhuzamos monetáris ösztönzés gyorsítani fogja a gazdasági növekedést. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2014-ben 2,6 százalékkal növekedhet.
A cég szakértői elismerték legutóbbi prognózisukban, hogy ez messze meghaladja a londoni elemzői közösség előrejelzési átlagát, szerintük ugyanakkor két tényező is van, amely alátámasztja növekedési várakozásukat. Az egyik az, hogy a költségvetési és a monetáris politika egyaránt a növekedés élénkítésére összpontosít, a másik, hogy a hazai kereslet ötévi zsugorodás után valószínűleg elérte mélypontját.
Az HSBC - a mérlegfőösszeg alapján legnagyobb londoni központú globális bankcsoport - citybeli elemzői minap ismertetett új felzárkózó térségi előrejelzésükben közölték, hogy a Magyarországon zajló erőteljes monetáris ösztönzés figyelembevételével az eddigi 1,3 százalékról 2 százalékra javították a magyar gazdaság jövő évi növekedésére adott prognózisukat.
A City egy másik nagy befektetési bankcsoportja, a Barclays a globális felzárkózó térségről összeállított új negyedéves elemzésében a magyar gazdaság jövő évi növekedésére szóló előrejelzését csaknem megkétszerezte: az általa eddig várt 1,1 százalékos bővülés helyett most már szintén 2 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon 2014-ben. A Barclays londoni szakelemzői szerint a magyar gazdaság lendülete elsősorban az élénkülő euróövezeti növekedésből és az MNB növekedési hitelprogramjából ered. (MTI)
