Végéhez közelít az egypárti brit kormányok kora
Nick Clegg miniszterelnök-helyettes, aki a párt Glasgowban megrendezett éves kongresszusának zárónapján szólalt fel, kijelentette: a 2015-ben esedékes következő választásokon is olyan kormány megalakítására kell törekedni, amelynek tagjai a liberálisok, mivel a két hagyományos nagy párt, a Munkáspárt és a Konzervatív Párt egyaránt "elfuserálná" a gazdaságpolitikát, ha egyedül alakíthat kormányt.
A politikus szerint a brit gazdaság már megindult kilábalása sem kezdődhetett volna el a Liberális Demokraták kormányzati hozzájárulása nélkül. Clegg szerint a jelenlegi koalíciós kormány három évvel ezelőtti megalakításával Nagy-Britannia "egy lépéssel közelebb került" az egypárti kormányok korának végéhez. A brit választási rendszer általában kedvez a nagy pártoknak és javítja esélyüket az önálló kormányzásra. A Konzervatív Pártnak azonban a 2010-es választásokon - jóllehet vereséget mért az akkor már 13 éve kormányzó Munkáspártra - mégsem sikerült abszolút többségre szert tennie az alsóházban, így koalíciókötésre kényszerült a liberálisokkal.
Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Heath akkor szintén megpróbált koalíciót kötni a liberálisokkal, ám a tárgyalások három nap után kudarccal végződtek, és II. Erzsébet királynő Harold Wilsont, a Munkáspárt vezetőjét bízta meg kormányalakítással. Nick Clegg a liberálisok kongresszusát bezáró szerdai beszédében kijelentette: a jelenlegi koalíciós kormány megalakulásáig mindenki megkérdőjelezte, hogy a Liberális Demokraták alkalmasak-e kormányzati szerepre, különösen gazdasági válsággal sújtott nehéz időszakokban.
A kormányon eltöltött eddigi időszak tapasztalatai alapján azonban "ez a nagy kérdőjel eltűnt a liberálisok feje fölül" - fogalmazott a brit miniszterelnök-helyettes. Clegg hangsúlyozta, hogy a Liberális Demokraták a bennmaradásra fognak voksolni, ha Nagy-Britanniában népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök januárban jelentette be, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság sorsáról. Cameron előterjesztése szerint ugyanakkor a brit kormánynak a referendum előtt meg kell kísérelnie tárgyalásos úton újrarendezni Nagy-Britannia viszonyrendszerét az EU-val, és a London által tagállami hatáskörűnek ítélt döntési jogköröket "haza kell telepíteni" Brüsszelből. (MTI)
