Vörösen izzik a vészjelző az aranynál
Az ehhez szükséges impozáns vételi lendületnek 1.370, de legkésőbb 1.360 dollárnál azonban jelentkeznie kellett volna. Ehelyett 1.360 dollár alatt is járt a nap végén a jegyzés, ami baljós előjel az aktuális héten az arany számára
A technikai elemzés szabályai szerint az arany és az ezüst árfolyama az összeomlás határára érkezett meg a múlt hét végére. Az aranynál az 1.360 dollár volt az a végső árszint, amely még viszonylag nyugodtan, lüktető idegek nélkül hagyott reményt egy olyan sikeres bázisépítésre, amely után stabilabb jövő várhatna a nemesfémre.
Bár a péntek délutáni londoni árfixing végül 1368,75 dolláron történt meg, az árfolyam később a késő esti New York-i kereskedésben még 1.355 dollárig is lement, csak hogy végül egy paraszthajszállal 1.360 dollár alatt fejezze be a kereskedési hetet. A bikáknak ezek után végső bástyaként már csak a spot piacon április közepén egyszer már elért 1.320 dollár marad, amely valószínűleg napokon belül a medvék heves ostromát szenvedheti el.
Mivel viszont most egyértelműen ők vannak lépéselőnyben a bikákkal szemben, félő, hogy végül ez a bástya is eleshet. A sorsdöntő ütközetre, amely az elkövetkezendő évekre az aranyárfolyam irányát meg fogja határozni, akár már napokon belül sor kerülhet. Ha az 1.320 dolláros támaszszint ezúttal nem bírná ki az eladói terhet, akkor onnét egy további 10-15%-os áresés következhet.
Miért ez a nagy zuhanás?
Az arany kálváriájára létezik egyszerű magyarázat, mint ahogy persze léteznek legalább annyira kézenfekvő ellenérvek. Mégis a válságérzet halványodik, a pénzügyi világrend úgy tűnik, nem omlik össze, különösebb infláció sincsen, tehát múlnak a kockázatok, amelyek ellen védekezni kéne, és nem utolsó sorban nagyobb hozamokkal kecsegtetnek más befektetések.
Aztán ott van még az erős és a jövőben minden valószínűség szerint egyre erősebb dollár. Az amerikai fizetőeszköz felértékelődése annak számlájára írandó, hogy az USA gazdasága egyre több jelét mutatja a fokozatos élénkülésnek. A jegybank szerepét betöltő Fed évekkel ezelőtt elsőként kezdett monetáris lazításba, azaz beindította a bankóprést, ami gyengítette a dollárt más devizákkal szemben és ezzel az infláció kockázatát is felvállalta.
Ez az intézkedés ugyanakkor erősítette a gazdaságot, és most, hogy a növekedés csírája szárba szökkenni látszik, közeleg az idő a mennyiségi lazításból való rendezett módon történő kiszállásra. Éppen akkor, amikor a többi nagy jegybank maga kezd lazításba, így ez már most és jövőben még inkább, a dollár relatív felértékelődéséhez vezet.
Márpedig a dollár ereje halálos méreg az arany számára. Az arany csetlése, botlása kiábrándító a befektetők számára. A kicsik még kitartanak, különösen azok, aki egyfajta vésztartalék képzésének motivációjával vesznek aranyat. Számukra az éppen aktuális árfolyam nem annyira fontos. A lényeg sokkal inkább a lélek nyugodalma, hogy ha kell, akkor álljon a rendelkezésükre a világtörténelem univerzális valutája.
Mivel ők jellemzően egy életre spájzolnak a sárga fémből, jó okkal bízhatnak is abban, hogy hosszútávon a kereslet és a kínálat relációja még majd az árfolyam növekedését okozza. Nekik van is idejük a kivárásra, ezért ők a csökkenő aranyárban egy minden bizonnyal csak átmeneti jelenséget látnak, még ha ez a csökkenés akár éveken át is tartana. A nagybefektetők viszont, akik tisztán spekulatív céllal fektettek aranyba a múltban, nem lehetnek elégedettek a nemesfém legutóbb mutatott teljesítményével. Nekik nincs más választásuk, mint meghúzni a vészféket és kiszállni az aranyból, amíg még nem késő, hiszen ők veszteséget nem engedhetnek meg maguknak.
Sőt profitot kell, hogy termeljenek, amire most a leginkább az egyébként a túlhevülés jeleit mutató – és ezért lehet, hogy méretes korrekció előtt álló – részvénypiacok adnak lehetőséget. Amúgy ennek a befektetői rétegnek az észjárására jellemző, hogy azt gondolja, ha fordul a lapjárás a nemesfémeknél, akkor még mindig lesz majd ideje a visszavásárlásra. A nagybefektetők, az intézményi investorok szabadulása az aranytól leginkább az aranyra specializálódott tőzsdén kereskedett alapok hanyatlásából olvasható ki.
Ezek az elmúlt években 2.500 tonnánál is több aranyat vásároltak össze a betéteseik megbízásából, de most naponta kénytelenek 10 tonnás nagyságrendben piacra dobni az érdeklődést és fényét vesztett nemesfémet. Márpedig ezt a kínálatot a kisbefektetők vásárlási láza sem képes olyan ütemben felszívni, mint ahogy a piacra kerül.
Az arany grafikonja magáért beszél. A londoni jegyzés szerinti 1.380 dolláros eddigi mélypontot pénteken este New Yorkban alulmúlta a jegyzés. Ez azt jelenti, hogy a piac nagy valószínűséggel a döntő ütközetre készül, amelyet 1.320 dollárnál fog vívni. Minden további fejlemény ennek lesz a függvénye. Ha az 1.320 dollár elesne, akkor igazi vérfürdőre kell felkészülni.
Az ezüst hasonló cipőben jár, mint az arany. Az elmúlt héten szintén az ez évi mélypontjánál lejjebb, a 23 dolláros támaszszint alatt zárta a hetet. Itt is az a kérdés, sikerül visszapattanni a kurzusnak a most következő héten, vagy folytatódik a lejtmenet.
ARANYAT, EZÜSTÖT VENNE?
