A digitális gyerekkor – áldás vagy átok?
Az iskolákban elkezdődött a nyári vakáció, sok fiatal ilyenkor még több időt tölt számítógépes játékokkal, amivel gyakran megrémítik azokat a szülőket, akik erről a világról kevesebbet tudnak.
„Szülőként fontos ismerni a digitális világot, és annak jórészt minden bugyrát, például: internet, játékok, kütyük és közösségi média, mert a problémák – legyen az függőség, zaklatás, vagy veszélyes kihívásokhoz történő csatlakozás –nagyrészt ott terjednek, ahol felkészítés nélkül magukra hagyják a gyerekeket a digi-dzsungelben, akik így annak farkastörvényei szerint fognak mauglisodni, vagy játszanak egymással digitális legyek urát” – vezeti fel a problémát Tóth Dániel pszichológus szakértő, a Pszichológus Pasi oldal és a Digitális nevelés című könyv írója. „Konkrétumok nyelvére lefordítva, ez például azt jelenti, hogy a gyerek úgy fog gondolkodni, hogy annyit érsz, ahány like-od van, vagy bármit megtehetsz másokkal következmények nélkül.”
A szakember tapasztalatai szerint a szülők kétféle módon kezelik azt, hogy gyermekük mennyi időt tölthet a digitális térben. Van az a szülő, aki egyáltalán nem korlátozza, és nincs tisztában azzal, hogy gyermeke milyen oldalakon bóklászik, kiket követ, illetve milyen videójátékokkal játszik. „Fontos megismerni a gyermek online szokásait, és hogy megtanítsák őt a mértékletesség és tudatosság fontosságára, arra, hogy a digitális dzsungelben van, ami függőséget is okozhat, és hogy az ártalmatlan és barátságos elfoglaltságok mellett veszélyes tartalmak, ragadozók is vannak: akár online zaklatás vagy veszélyes kihívás áldozatává is válhat” – mondta Tóth Dániel.
A szülők másik csoportjának, a túlféltőknek és a végsőkig mindent tiltóknak, érdemes megmutatni, hogy a videójátékoknak pozitív hatásai is vannak, például az önálló gondolkodást, logikai képességet, kreativitást is fejleszthetik. Tóth Dániel hozzátette, hogy az online világ és jelenlét – ésszel és mértékkel használva, a gyermek digitális kompetenciáit, és a mai világban szükséges életrevalóságot is fejlesztheti. Emellett szórakozást, stressz levezetését, és nem utolsó sorban tanulást segítő eszköz is lehet, az iskolához képest kötetlenebb formában. Szabad teret kaphat a spontán énjük és így észrevétlenül megmutatkozhatnak azok a képességeik is, amelyek az iskolában nem kapnak teret.
Az áruházi szaktanácsadók tapasztalatai alapján a gyerekek, főként a 16 év alattiak, jellemzően a szülőkkel együtt mennek vásárolni. Tudják, hogy mit akarnak, és amennyiben nem visszahúzódóak, ezt közlik is szüleikkel, valamint ők maguk egyeztetnek az áruházi tanácsadóval. Az idősebbek már általában csapatban, barátokkal érkeznek, ott pedig az úgynevezett csapat-véleményvezérek diktálják a megvásárolni kívánt eszközök paramétereit. Szintén jellemző, hogy fiatalok már vloggereket, „influenszereket” követnek, akiknek is köszönhetően képben vannak az aktuális trendekkel.„Sokszor előfordul, hogy egyenesen azokat a digitális eszközöket – fejhallgatót, egeret, játékot, vagy kiegészítőt – keresik, amiket az általuk követett véleményvezérek teszteltek egy legutóbbi videójukban” – tette hozzá Pataki Norbert.
