A flamingó-forradalom geo- és biztonságpolitikai olvasata
A „flamingó- forradalomként” elhíresült tüntetéssorozat május 30-án vette kezdetét, miután a Nemzeti Területrendezési Tanács április 29-én engedélyezte a Vlorë melletti Zvërnec partvidék egy szakaszának elkerítését, bekötőutak építésének előkészítését és magánőrség felügyelete alá helyezését.
A tervezett projekt a Vjosa–Narta lagúnarendszerre terjedne ki, amely a Földközi-tenger egyik utolsó érintetlen folyódeltája. A terület védett élőhely, amely a flamingók, tengeri teknősök, fókák és számos ritka madárfaj számára biztosít menedéket. Környezetvédelmi szakértők és szervezetek szerint a beruházás visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozhat, alapjaiban megváltoztatva a térség ökoszisztémáját.
A Kushner befektetéseihez köthető Sazan Real Estate Development LLC hangsúlyozta, hogy a vállalat maradéktalanul betartja az intézményi előírásokat. A projektet bírálók azonban aggályokat fogalmaztak meg a transzparencia hiánya és a felmerülő ökológiai kockázatok miatt.
A kormányzattal szembeni bizalmatlanság az ország mélyebb strukturális problémáiban gyökerezik. A rendszerszintű korrupció, az állami intézményrendszer gyengesége, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, különösen a magasan képzett fiatal munkaerő folyamatos elvándorlása az alapja a társadalmi elégedetlenségnek. A tüntetők ezért nem csupán a konkrét beruházás felfüggesztését, hanem Edi Rama miniszterelnök távozását is követelik. A kormányfő lemondását sürgetők szerint Rama hivatali idejének tizenhárom éve alatt nem sikerült visszaszorítania a korrupciót és nem történt javulás az alapvető közszolgáltatások minőségében sem.
A projekt üzleti hátterét az albán különleges korrupcióellenes ügyészség (SPAK) vizsgálja, amely elsősorban a földtulajdon-átruházások és a beruházás finanszírozása kapcsán nyomoz. Az albán földhivatal adatai szerint a zvërneci földterület az Albania Land Development tulajdonában van, amelynek tulajdonosi körében a katari Al Khayyat testvérpár mellett a Sazan Real Estate Development LLC is szerepel. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a projektet még nem hagyták jóvá, nem rendelkezik építési engedéllyel, így a munkálatok még nem kezdődtek el, valamint nem áll kapcsolatban a szintén Kushner által alapított, jelentős részben Öböl menti tőkéből finanszírozott Affinity Partners alappal. A SPAK nyomozása során megállapította, hogy 2025 novembere és 2026 májusa között több mint 211 millió euró értékű földvásárlás történt a beruházás által érintett területen, amely során egyes ingatlanok értéke rövid idő alatt húsz-, sőt hatvannégyszeresére emelkedett. Egy egymillió négyzetméteres terület becsült értéke öt hónap alatt 5,5 millió euróról 122 millió euróra nőtt, ami az ügyészség szerint pénzmosási mechanizmusokra utalhat. Az Európai Bizottság figyelmeztette az albán vezetést, hogy a zvërneci beruházás hátráltathatja az ország uniós csatlakozási folyamatát.
A Bizottság továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pishë Poro–Nartë területen tervezett projekt olyan környezeti hatásokkal járhat, amelyek nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal. Guillaume Mercier európai bizottsági szóvivő hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos 27. tárgyalási fejezet lezárásának alapfeltétele az uniós madár- és élőhelyvédelmi irányelvek végrehajtása, valamint a Natura 2000 tartozó természetvédelmi területek fenntartása. Brüsszel szerint Albániának tartózkodnia kell a közösség természetvédelmi céljainak megvalósítását veszélyeztető lépésektől.
Edi Rama albán miniszterelnök ugyanakkor visszautasította a kritikákat. A beruházásokkal kapcsolatos aggodalmakat „hamisnak” és „alaptalannak” nevezte. A kormányfő szerint a tiltakozások narratívája mögött egy Iránhoz köthető, szervezett dezinformációs kampány áll, amelyet „hibrid beavatkozásként” értékelt. Rama szerint Teherán olyan hamis hírekkel igyekszik destabilizálni az országot, mint például a gázai palesztinok tömeges betelepítésének víziója. A két ország feszült viszonya 2013-ig nyúlik vissza, amikor Albánia– az Egyesült Államok és az ENSZ kérésére – humanitárius okokból befogadta az iráni ellenzéki, a Mudzsahedin-e Halk (MEK) szervezet mintegy 3000 tagját. A két ország közötti konfliktus 2022 szeptemberében érte el a csúcspontját, amikor Tirana megszakította a diplomáciai kapcsolatot Teheránnal egy albán intézmények ellen intézett nagyszabású kibertámadás miatt. Az Egyesült Államok 2022. szeptember 7-én bejelentette, hogy Irán felelős a július 15-i Albánia elleni kiber- és az azt követő hackertámadásokért, és felelősségre vonja Teheránt a NATO-szövetségese elleni cselekményekért.
Rama továbbra is fenntartja a hibrid beavatkozással kapcsolatos feltételezéseit. Véleménye szerint a tüntetőket külföldi szereplők manipulálják. A demonstrálók kollektív megbélyegzése azonban a társadalmi kohéziót rombolja, ez a fajta politikai és társadalmi bizalmatlanság pedig kedvező környezetet teremt a befolyásolási műveletek végrehajtásához, fokozatosan aláásva az ország ellenálló képességét. Albánia számára így a legfőbb biztonsági kihívást a belső strukturális feszültségek és a hibrid fenyegetések jelentik, amely az ország európai integrációs törekvéseit is alapjaiban veszélyeztetik.
