A garázs már nem aranybánya, de gyakran jól jöhet
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon még mindig az alacsonyabbak közé tartozik az ezer lakosra jutó autók száma, 2024-ben 447 járművet jelentett ez. Összehasonlításul: Liechtensteinben ugyanez a szám 767, Olaszországban pedig 701, míg az uniós átlag 578. A magyarnál alacsonyabb autó-penetrációt csak Romániában és Lettországban mértek.
Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy alacsony lenne a magyar gépjárműállomány, sőt folyamatosan növekszik. Szintén az Eurostat adata alapján 2024-ben már több mint 4 millió 263 ezer személygépjármű volt forgalomban, 2019-ben ez a szám még alig haladta meg a 3,8 milliót.
A fentiek is alátámasztják azt, hogy egyre több garázsra lenne szükség, főleg úgy, hogy Budapesten folyamatosan kiterjesztik a fizetős parkolási övezetek határát, a parkolási díjak pedig megállíthatatlanul emelkednek. A következő jelentős áremelés idén nyáron várható. Vagyis hiába az autómegosztás (car sharing) terjedése, ez nem enyhíti a parkolási problémákat a fővárosban. A hatályos jogszabályok alapján jelenleg az új építésű lakások esetében minden lakáshoz egy garázst vagy felszíni parkolót kell építeni. Korábban épp a parkolási problémák súlyosbodása miatt szóba került, hogy ezt a kötelező arányszámot emelnék, de végül maradt a korábbi gyakorlat.
Garázst vennék, mire figyeljek?
Ha valaki garázsvásárláson töri a fejét, akkor sok tényezőt érdemes figyelembe vennie az áron túl is (az árakra később visszatérünk). Aki saját, zárható garázst szeretne, gyakran igényli, hogy az ingatlanban lehetőleg legyen közmű (víz, villany, a legjobb, ha szerelőakna is van). Értékesebbek azok a garázsok, melyeknek külön helyrajzi számuk van, ugyanis később sokkal könnyebb őket értékesíteni.
A vásárlás előtt fontos utánajárni, hogy a garázs eladható-e külön, vagy csak a lakással együtt, illetve a többi ingatlantulajdonosnak van-e elővásárlási joga. Ez ugyanis jelentősen meg tudja bonyolítani az esetleges értékesítést, mivel le kell mondatni őket erről a jogukról.
Teremgarázsok esetében fontos a parkolóhely elhelyezkedése, ha választani lehet, akkor érdemes kerülni a fal melletti, illetve oszlopok közti helyeket, valamint a szűk bejárattal rendelkező, nehezen megközelíthető parkolókat. Ezzel rengeteg apró sérülést meg tudunk előzni az autónkon az évek során. Bizonyos ingatlanoknál autólift biztosítja a lejutást a parkolószintre, ezért vásárlás előtt érdemes meggyőződni arról, hogy gépjárművünk méretei megfelelnek-e a berendezés adottságainak. Hasonló figyelmet igényelnek a többszintes parkológépek is: ezeknél nemcsak az autó hossza, hanem a szintek közötti hasznos magasság is meghatározó, így javasolt előre ellenőrizni a pontos gyártói specifikációkat.
Az elektromos autózás térnyerésével ma már kulcskérdés a garázsok töltési infrastruktúrája. Értéknövelő tényező, ha az ingatlan már rendelkezik saját töltőponttal, vagy ha a hálózat műszaki adottságai lehetővé teszik annak későbbi, zökkenőmentes telepítését. Amennyiben a megfelelő műszaki kiállás még nem áll rendelkezésre, a tulajdonosnak jelenleg nagyságrendileg egymillió forintos többletberuházással érdemes kalkulálnia. Ez az összeg azonban hosszú távon kifizetődő, hiszen az elektromos infrastruktúrával felszerelt garázsok piaci felértékelődése és jövőállósága jelentős versenyelőnyt biztosít az ingatlanpiacon.
„Befektetésnek vásárolva, lokáció szempontjából továbbra is elsősorban a belvárosban, olyan környéken lehet érdemes nézelődni, ahol fizetős parkoló zóna van és kevés a rendelkezésre álló parkolóhely” – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid. A klasszikus rozsdaövezeti óriásprojektek területén egyrészt bő a kínálat, illetve feltételezhetően majdnem mindenki vesz magának garázsbeállót, így a bérlői igények száma is limitált – teszi hozzá az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Elszálltak az árak
Az elmúlt években a garázsok ára is meredeken emelkedett, így ma már nem ritka, hogy a felkapott budapesti környékeken egy vidéki lakás árát is ki kell értük fizetni. A legfrekventáltabb részeken (XI., IX., XIII., VIII. kerületek belső része) nem ritkán 15 millió forintot is elkérnek egy teremgarázsért, míg Budán az I., II. és a XII. kerületben önálló, zárható ingatlanként akár 30 millió forint is lehet egy garázs ára. A pesti külső kerületekben valamivel olcsóbban, 5-10 millió forint között hozzá lehet jutni egy garázshoz, illetve egyre gyakrabban vidéken is budapesti árakkal lehet találkozni.
Eközben a bérleti díjak az áraktól jócskán elmaradva emelkedtek az elmúlt években, így tisztán bérbeadási céllal egyre kevésbé éri meg garázst vásárolni. Tíz évvel ezelőtt egy jól megválasztott helyen évi 8-9%-os nettó bérleti hozamot is kitermelt egy garázs, ez ma már inkább 3-4%, nagyjából megegyezik az átlagos lakásbérleti hozammal. Ugyanakkor egy garázs értékálló, egy lakáshoz képest jóval kisebb összeget igénylő befektetés, amit kevésbé érintenek az ingatlanpiac ciklikus változásai. További előnye, hogy ha bérbe adják, csak a legritkább esetben igényel külön figyelmet vagy karbantartást, és nem lehet úgy „lelakni”, mint egy lakóingatlant.
