A GDP 1%-a kevés a STEM oktatás felzárkóztatására
A középfokú intézmények sem jutnak sokkal több forráshoz. A felmérésből kiderül, hogy a bruttó hazai termék 1,5 százaléka vándorol vissza ezekhez az oktatás intézményekhez, ami a középiskolák esetében a 10. legalacsonyabb ráfordítást jelenti a kontinensen. Mindezek tükrében az a tény, hogy nálunk a felsőoktatásra a GDP 2,1 %-át fordítják az örvendetes eredmény, de a szakemberképzés bővülését kevésbé segíti.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) álláspontja szerint ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert a jövő mérnökeinek a pályaorientációja már óvodában, de az általános iskola alsós évfolyamaiban mindenképpen elkezdhető. Ez viszont megfelelő körülmények biztosítása nélkül jelentősen nehézkesebbé válik, időben későbbre tolódik és ezzel a megszólítható fiatalok száma is szűkebbé válik.
„Magyarországon nincs a talpára állítva az oktatási rendszer finanszírozása. Jelenleg egy olyan ház képét mutatja, aminek gyenge az alapja, gyér az alsó néhány emelete, de igen izmosak a felső szintjei, legalábbis annak néhány oldala. Ez biztosan nem stabil és nem válságálló építmény.” – fogalmazott az EJMSZ elnöke, Dr. Ábrahám László.
A több évtizedes vállalatirányítási tapasztalattal rendelkező mérnök szakember hozzátette, hogy ha a képzések legalsó szintjén nem biztosítja az ország a szükséges színvonalat, az élményalapú oktatást, illetve nem motiváljuk a fiatalokat a tanulásra, akkor később már ez sokkal nehezebb lesz.
Úgy látja, hogy éppen az oktatás alapjainak kell a legszínesebbnek és legszínvonalasabbnak lennie, hogy mindenkiben megtaláljuk a tehetséget, azt fejlesszük az egyén, illetve a társadalom hasznára.
Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke szerint az érintett szereplőknek meg kellene mutatni a diákok számára értelmes foglalkozások keretében, hogy mi minden létezik a világban, mind elvi, mind gyakorlati szinten.
Ennek érdekében az EJMSZ több fronton is új megoldásokkal él. Többek közt idén ősztől elindítja a QUIZeSTEM országos kvízversenyét, de a diákok egyéni érettségén és motivációján alapuló, a STEM tárgyak hatékonyabb elsajátítását támogató – mesterséges intelligencia alapú – megoldáson is dolgozik. A színvonalas oktatáshoz ugyanakkor megfelelő tanári gárda, kiváló oktatási anyag, jól felszerelt eszköztár kell. Ezek viszont nem finanszírozhatóak a GDP 1, illetve 1,5%-ából.
„Nagy a lemaradásunk a STEM oktatásban. Kevés a matek, a fizika, valamint a kémia tanár és az iskolákban használható eszközökben sem dúskálunk. Erre sokkal több figyelmet kell fordítani, mert a fejlődés és a műszaki haladás egyre több magasan képzett munkavállalót követel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani a piac számára, akkor lemaradunk, ami csökkenő GDP-vel és lefele irányuló spirálba keveredő gazdasággal párosul.” – fogalmazta meg zárásként Dr. Ábrahám László.
