A vállalati felszámolások trendje 2026-ban
„2026 már az ötödik olyan, egymást követő év lesz, amikor emelkedik a felszámolások száma, és így globálisan rekordot döntünk majd: a csődök száma 24 százalékkal lesz magasabb a világjárvány előtti átlagnál” – emelte ki Bujdosó Tünde, az Allianz Trade magyarországi kockázatkezelési igazgatója.
Magyarországon a felszámolási eljárások száma a Covid-idők előtti stagnáló 5-6 ezres esetszámról 2021-ben a jogszabály-változások (például a KATA kivezetése, kényszertörlések) miatt 20 ezres rekord esetszámrfa ugrott, majd 2025-re 13 ezer, 2026-ra pedig az Allianz Trade előrejelzése szerint 11 ezer körül várható. Ezek közel fele „alvó” cégekhez kötődik, további 40 százalék pedig 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásokat érint. A 2025. szeptemberi adatok alapján még mindig az építőipari cégek vezetik a toplistát (29 százalékos részesedés), míg a kiskereskedelem és nagykereskedelem összesen 25 százalékos arányt tesz ki a felszámolás alá került vállalkozások körében.
Bujdosó Tünde szerint a vállalatok fizetőképességét 2026-ban négy fő stresszforrás határozza meg, melyek a globális és a hazai kockázati tényezőket egyaránt jól jelzik.
1. Tartósan gyenge kereslet és alacsony gazdasági növekedés
A 2025-ös globális 2,7 százalékos GDP növekedést követően 2026-ban 2,5 százalékos mérsékelt bővülés várható. Az eurózóna továbbra is döcög: idén 1,2 százalék, míg 2026-ban mindössze 0,9 százalék GDP-változást vár az Allianz Trade kockázatkezelési igazgatója, ami nem elegendő a fizetésképtelenségek stabilizálásához.
Magyarország GDP-je 2025-ben legfeljebb 0,6 százalékkal nőhet, és mindemellett az ipari termelés több mint három éve zsugorodik. A választási év ellenére - az államháztartási hiányt is figyelembe véve - a gazdasági dinamika hazánkban várhatóan javuló, de mérsékelt marad 2026-ban is: 2026-ra 2,8 százalékos növekedést prognosztizál a hitelbiztosító szakértője, melynek oka szerinte az, hogy az ipari beruházások csak lassan hoznak felfutást, az export pedig többek között a német gépjárműipar alakulásának a függvénye.
2. Magas finanszírozási költségek és a szállítói hitelek növekvő szerepe
Globálisan a lassú vagy korlátozott monetáris lazítás valószínűleg hosszabb ideig magasabb finanszírozási költségeket eredményez a vállalkozások számára, de nem minden vállalatot érinti egyformán a kamatkörnyezet – hangúlyozza Bujdosó Tünde.
A magas adósságszinttel rendelkező vagy refinanszírozásra szoruló vállalatok, különösen a tőkeigényes vállalkozások és a strukturálisan magasabb forgótőke-igényű cégek, csak korlátozott mértékben élvezhetnek könnyítést adósságszolgálati képességeik tekintetében.
Ezek közé tartoznak a gépgyártás, közlekedési eszközök gyártása, elektronika, gyógyszeripar, építőipar területén működő cégek, valamint azok, amelyek gyenge cash flow-pozícióval rendelkeznek, és gyorsabb kamatláb-normalizálódásra számítottak.
Hazánkban 2025-ben a lakossági hitelezés élénkül, ugyanakkor a vállalati hitelfelvétel stagnál, éves növekedése körülbelül 2 százalék körül alakul. A gyenge növekedés következménye, hogy a vállalatok növekedésük finanszírozására egyre inkább az „ingyenes” szállítói hitelt használják, hosszabb fizetési határidőkkel és emelkedő késedelmekkel. Ez a hitelbiztosítók kockázatát emeli, hiszen ha a fizető nem teljesít, a biztosító vállalja az ebből eredő kártérítést.
Az infláció sem könnyíti meg a magyar jegybank döntéshozóinak mindennapjait, hiszen az továbbra is magas marad: 2025-ben 4,6 százalék, 2026-ban 3,8 százalék körül alakulhat. A bizonytalan gazdasági környezet és a választási év miatt az alapkamat további csökkentése csak csekély mértékben várható, így a vállalati hitelállomány növekedése is korlátozott marad.
3. A mesterséges intelligencia buborékja és a Temu-hatás
A globális piacokon a technológiai és az MI -szektor robbanásszerű növekedése jelentős versenyt, és ennek megfelelő kockázatot generál, hasonlóan a 2000-es évek dot-com buborékjához. Egy esetleges MI-lufi kipukkanása több ezer további csődesetet generálhat csak Európában.
Eszerint az ezen ágazathoz kapcsolódó nemzetközi és hazai új vállalkozások fellendülése több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül növelik a fizetésképtelenségek kockázatát. Először is, a startupok és a fiatalabb cégek eleve nagyobb pénzügyi sebezhetőséggel és fizetésképtelenségi kockázattal szembesülnek, mint a már megalapozott vállalkozások.
Magyarországon az új vállalkozásalapítások száma az online szolgáltatások, e-kereskedelem, fenntarthatósági és innovációs programok miatt ezeken a területeken megugrott a pandémia után, ám ezek a fiatal, tőkeszegény cégek érzékenyebbek a gazdasági ciklus gyengülésére. Ez már az idei és a tavalyi felszámolási eljárásokban is látszott, hiszen jelentős számú fizetésképtelenségi eset keletkezett ebben a szektorban hazánkban is – emeli ki Bujdosó Tünde.
Magyar kiskereskedelem valamelyest élénkül: az online kereskedelem aránya 2025-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom csaknem 15 százalékát teszi ki, de még elmarad Nyugat-Európa és a globális piacok 20-25 százalékos szintjétől. Régiós összehasonlításban Magyarország az online kereskedelem felfutásában a középmezőnyben helyezkedik el; a régiós országok – mint Lengyelország vagy Csehország – előrébb járnak az e-kereskedelem penetrációjában.
És ha online, akkor ne feledkezzünk meg a kínai versenyről: különösen a Temu és Shein felfutása egyre inkább befolyásolja a magyar piacot is, az Alibaba, Ali-Express térnyeréséről és az általuk a hazai online piaci versenyre nehezedő nyomásról nem is beszélve. Ez a piaci környezet összetett kockázatokat jelent, különösen a kis- és középvállalkozások számára, akiknek versenyképességüket az egyre változó fogyasztói szokásokhoz és a globális beszállítói láncok kihívásaihoz kell igazítaniuk.
4. Ágazati sebezhetőség a szenzitív szektorokban
Az építőipar továbbra is a figyelem középpontjában áll: az ágazat továbbra is különösen ki van téve a ciklikus nehézségeknek, a lakásépítéseket nem serkenti a magas kamatkörnyezet. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz évben az építőipar adta globálisan a fizetésképtelenségi esetek ötödét.
Ezt követi a nagy- és a kiskereskedelem közel azonos aránnyal, és utána jön a még mindig betegeskedő autóipar, ahol a különböző újkeletű vámok csak tovább rontanak a kilátásokon. Ez hosszabb csődhullámhoz vezet a szektor kisebb cégei, különösen az autóipari beszállítók, kereskedők, kiskereskedők és javítóműhelyek körében Európában.
