A genetikai háttér adhat választ a koronavírus-betegség súlyos és kevésbé súlyos lefolyására
A Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem együttműködésében zajló kutatást Prof. Dr. Széll Márta ismertette.
„Genetikai állományunk mindössze 1%-ban különbözik embertársainkétól, és ez az 1%-nyi különbség határozza meg a fiziológiai különbségeinket, valamint a különböző betegségekre való hajlamunkat is. Ezen tudás birtokában két évvel ezelőtt az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével indítottuk útjára a Pécsi Tudományegyetemmel együtt, azt a kutatást, amely egy biológiai mintagyűjteményre alapszik és több szempontból is óriási szereppel bír” – kezdte gondolatait a kutatást vezető Prof. Dr. Széll Márta, molekuláris biológus, az SZTE SZAOK Orvosi Genetikai Intézetének vezetője, az SZTE stratégiai rektorhelyettese. „A mintákat mindeddig 600 koronavírusos, vagy már azon átesett betegtől gyűjtöttük be úgy, hogy vért vettünk tőlük. Ezt követően a vérmintákon genomikai vizsgálatokba kezdtünk, amelyek segítségével azt próbáltuk, illetve próbáljuk meg kideríteni, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai hajlamosítják az adott személyt a súlyos betegségek kialakulására, illetve, hogy melyek azok a gének, amelyek variánsai megvédik az adott személyt mindettől. A mintaállományból már több mint 100-at teljesen feldolgoztunk. Ezek bioinformatikai elemzése kapcsán pedig már meg is tudtunk nevezni olyan géneket, amelyekről most azt gondoljuk, hogy a variánsaik hozzájárulnak vagy épp megvédik az adott személyt a megbetegedések súlyosságától. Ezek elsődleges adatok. Ahhoz azonban, hogy validnak tekintsük, ugyanezt a vizsgálatot egy kibővített betegcsoporton is el kell végeznünk. Azok a gének viszont, amelyek újra és újra fennakadnak majd a rendszeren, már publikálásra kerülhetnek úgy, mint a magyar populáció súlyosbító vagy épp, mint védő génjei” – fogalmazott Prof. Dr. Széll Márta.
A cél egy olyan génpanel felállítása, amely megmutatja az embereknek, hogy milyen mértékű a hajlamuk a koronavírus-fertőzésre, és az általa okozott betegség súlyos lefolyására. A kutatók a projekt kapcsán 1000 személy vérmintájának elemzését vállalták. Ennek eléréséhez még 400 személyre van szükségük. Az Egyetemek ezért várják azokat az önkénteseket, akik szívesen részt vennének a kutatásban.
„A nemek arányát tekintve egyelőre azt látjuk, hogy a férfiaknál a vírusfertőzések súlyosabb lefolyásúak. Ez részben annak köszönhető, hogy vannak gének, amelyek variánsa a férfi hormonok szabályozása alatt állnak. Ez is mutatja, hogy a COVID19 betegség lefolyásának milyen sok és komplex meghatározója van. Többek között ezért is tartom nagyon fontosnak az ismeretterjesztő előadásokat, ugyanis csak azokon keresztül tudjuk eljuttatni az emberekhez azokat az ismereteket, amelyek a kutatási adatokra alapozva magyarázzák a betegség okait és lehetséges megelőzését, illetve kezelését. Ehhez azonban rengeteg alapkutatást kell elvégezni. Ezek az alapkutatások pedig minden esetben több évtizedes munkát igényelnek, az emberek jó része viszont már csak a végeredményt látja, azaz egy-egy gyógyszert vagy vakcinát. Emiatt - mint azt az utóbbi két évben is láthattuk - sokan kétkedővé és bizonytalanná válnak. Az, hogy Prof. Dr. Karikó Katalin és Prof. Dr. Pardi Norbert mRNS alapú kutatása éppen most ért révbe, és a klinikai vizsgálatok után alkalmazhatóvá vált a gyakorlatban, hihetetlen vívmány, melyhez megalapozott tudás, akaraterő, energia és munka vezetett. Az elsősorban a közösségi médiában terjedő kósza hírek helyett bennük megéri bízni” – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Széll Márta, akinek az előadása a Szabadegyetemen is erre témára épült.
Ezt a célt szolgálja a WHO Magyarország legújabb kampánya is.
„A COVID-19 járványnak sok tanulsága van, az egyik legfontosabb az, hogy megnőtt a lakosság egészséggel kapcsolatos információéhsége” – emelte ki a kampány kapcsán Kertész Éva, a WHO Magyarország kommunikációs kampányaiért felelős szakember, az SZTE alumnája. „A tájékozódni vágyó laikus nincs egyszerű helyzetben, hiszen a pandémiával párhuzamosan megjelent az infodémia is, aminek köszönhetően szinte elveszünk az információ tengerében. Ám a szakemberek tudása most igazi biztonságot és követhető tájékozódási pontot jelent. A koronavírus-járvány elleni védekezésben a tudósok és az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok, a gyógyszerészek és a védőnők az életünk főszereplőivé váltak. A kommunikációban pedig valódi influenszerekként jelentek meg. A kutatásoknak és azok eredményeinek köszönhetően, vagyis a COVID-19 elleni vakcináknak és a terápiában használt gyógyszereknek hála, százmilliók menekültek meg a betegség súlyos lefolyásától vagy éppen a haláltól. A lakossági ellátásban aktívan résztvevő egészségügyi dolgozók pedig a mindennapi munkájuk, tapasztalatuk és tudományos érvek birtokában tájékoztatni kezdték a lakosságot. Ezt segíti a WHO és az Unicef szakemberei által létrehozott HealthBuddy+ chatbot, amely a koronavírussal és a járvánnyal kapcsolatos alapkérdésekre ad egyszerű, adatokkal alátámasztott, hiteles válaszokat. Az applikációt a WHO Magyarország olyan elismert hazai szakemberek segítségével népszerűsítette, mint Prof. Dr. Széll Márta, kutatóorvos; Dr. Vajer Péter, háziorvos; Dr. Palcsó Barnabás, gyógyszerész és Vankó Annamária, védőnő. A szakemberek szerint az alkalmazás hiánypótló kezdeményezés, szívesen ajánlják a laikus közönségnek és a betegeknek” – ismertette Kertész Éva.
Prof. Dr. Széll Márta kutatása szoros együttműködésben valósul meg Dr. Körmöndiné Dr. Buzás Krisztina kutatásával, aki ugyancsak a Szabadegyetemen ismertette projektjét, amelyben a COVID-19 pandémia immunológiai vonatkozásairól mesélt.
„Ha világszinten követjük a vakcinálási és halálozási mutatókat a COVID-19 betegség kapcsán, akkor azt láthatjuk, hogy azokban a régiókban, ahol a vakcinálás megfelelő ütemben haladt, a beadott dózisokkal párhuzamosan csökkentek a halálozási mutatók. A vakcinák ugyanis csökkentik a súlyos betegség kialakulását és ezzel együtt a halálozást is. Az esetleges oltási reakciók vagy mellékhatások korántsem összemérhetők az élet elvesztésének lehetőségével. Ezenfelül köztudott, hogy a vakcinák az elmúlt száz évben már jól bizonyítottak, sőt jelentősen csökkentették a gyermekhalandóságot vagy az egész életre szóló, súlyos állapotok kialakulásának valószínűségét. Segítségükkel eltűnt bolygónkról a feketehimlő és igen alacsony szintre szorult vissza a járványos gyermekbénulás előfordulása. Nincs ez másként a COVID19-cel kapcsolatban sem. Ráadásul a sokszor hosszú hónapokat megkeserítő poszt-COVID szindróma megelőzésében vagy legalább az enyhébb tünetek kialakulásában is segítséget nyújtanak a védőoltások” – emelte ki az immunológus.
Elmondta: 2019-ben a COVID 19 megjelenésekor elővett mikrobiológiai, immunológiai és epidemiológiai tudásuk, amellyel akkor a tudós társadalom rendelkezett kevésnek bizonyult.
„2019 végén hirtelen azt tapasztaltuk, hogy a tudásunk alaptételei nagyon sok esetben meg fognak dőlni. Az újabbnál-újabb hullámok - egészen az omikronig - egyre veszélyesebb variánsok megjelenéséhez vezettek. A vírusfertőzés átfordult egy sokszervi elégtelenséghez vezető immunológiai betegségbe. Az omikron megjelenésével ugyan enyhébb lefolyásúvá vált, ám ennek a variánsnak a fertőzőképessége sokkal nagyobb, sokkal több megbetegedést okozott és a halálozások száma is igen magas maradt. Ezen hullám lecsengésével reménykedhetünk abban, hogy nem fog újabb, veszélyesebb variáns megjelenni, de nem dőlhetünk teljes nyugalommal hátra, mert amint a mögöttünk lévő két év is mutatja, számos kellemetlen meglepetést okozott a COVID19 az emberiségnek” – zárta gondolatait Dr. Körmöndiné Dr. Buzás Krisztina.
