Az évszázad legnagyobb könyvadományával gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntőjében kiemelte: a Rozsondai házaspár adományozói gesztusa túlmutat a tudományos támogatáson, Széchenyi és a felajánlásához csatlakozó kortársak adományozó szellemiségét eleveníti fel, amely az egyéni felelősségvállalást a közjó szolgálatába állítja.

A Collectio Rozsondaiana létrejötte két kiemelkedő tudós akaratának és elhivatottságának köszönhető - hangsúlyozta.

Rozsondai Marianne a magyar és európai könyvtörténet nemzetközileg elismert kutatója. Tudományos és szakmai életpályája az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattárához és Régi Könyvek Gyűjteményéhez kötődik, amelynek évtizedeken át könyvtárosa volt.

Freund Tamás felidézte, hogy Rozsondai Marianne férjével, Rozsondai Bélával évtizedeken átívelő munkával együtt készítették el az MTA Könyvtára ősnyomtatványainak katalógusát, amely egy szerte a világon használt kézikönyv. Ez az a katalógus, amelyet most páratlan értékű kötetekkel gyarapítanak.

A kollekció 64 önálló kiadású művet foglal magában, amelyek között Itáliában, Franciaországban, Németországban és Svájcban készült kötetek is vannak, olyan városok nyomdáiból, mint Velence, Róma, Lyon, Strasbourg, Bázel, Nürnberg vagy Köln.

A szerzők között megtalálhatók ókori klasszikusok (Arisztotelész, Seneca, Suetonius, Plautus, Ovidius, Josephus Flavius); egyházatyák és középkori mesterek (Szent Ágoston, Aquinói Tamás, Kempis Tamás); valamint reneszánsz humanisták (Petrarca). Freund Tamás kiemelte, hogy Temesvári Pelbárt ferences prédikátor négy kötettel is képviselteti magát a gyűjteményben.

"Minden műnek, kötetnek, könyvgyűjteménynek sajátos története van, mostantól kutatók, igényes érdeklődők csodálhatják meg és tárhatják fel a kollekció titkait, mindez két nagyszerű embernek, kiváló tudósnak köszönthetően vált lehetségessé. Isten áldja meg őket és találjanak követőkre. Amíg az Akadémia áll, tettük nem merülhet feledésbe" - zárta beszédét az MTA elnöke, aki köszönete jeléül emlékérmet adományozott a házaspárnak.

Az eseményen elhangzott, hogy a 64 kötetből 55 ősnyomtatvány (1501 előtti), 9 pedig korai antikva (1501-1510). A művek közül 46 először kerül az MTA könyvtárának tulajdonába, és 18 olyan kötet is van, amely egyetlen más magyarországi könyvtárban sem lelhető fel. Ezzel a magyar kulturális örökség jelentős mértékben gazdagodott.

Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója elmondta, hogy az Akadémia történetében száz éve nem volt példa olyan értékes felajánlásra, mint amilyet a Rozsondai házaspár tett az Akadémia és könyvtára alapításának 200. évfordulója alkalmából.

Mint mondta, az MTA Könyvtár és Információs Központ a 200. évfordulón olyan kivételes ajándékkal gazdagodott, amelyhez hasonlóra legutóbb Vigyázó Sándor hagyatéka idején volt példa.

Köszöntőjében kitért arra is, hogy a könyvek eredeti kötései, kézírásos bejegyzései és korabeli tulajdonosi jelzései egyedülálló forrásértéket képviselnek: új ismereteket nyújtanak a Hunyadi Mátyás kori budai könyvkultúráról, valamint több történeti személyiség - köztük Eszterházy Miklós és Ráday Gedeon - könyvtárainak rekonstruálásához.

Hozzátette: annak megállapítása, hogy ez a közel hetven műből álló gyűjtemény milyen értékű, még hosszú hónapokat, éveket fog igénybe venni. A könyvek leírásából szakszerű katalógus készül.

Rozsondai Marianne az eseményen felidézte, hogy 1969 óta dolgozik az Akadémia könyvtárában, és már gyakornokként csodálattal töltötték el azok a felajánlások, amelyekkel hozzájárultak az Akadémia létrejöttéhez.

Felidézte, hogy A Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia könyvtára 1826-ban jött létre, amikor gróf Teleki József március 17-én családja harmincezer kötetes gyűjteményét az Akadémiának adta. Ebben több mint 400 ősnyomtatvány volt. Ráth György, Vigyázó Ferenc, Pulszky Ferenc és Madách Imre is adományozott könyveket, köztük számos magyar vonatkozású ősnyomtatványt az Akadémiának.

A sajtóeseményen elhangzott, hogy a házaspár az évtizedek alatt kialakított szakmai kapcsolatok révén ismerte meg Lőrincze Péter és Kovács Katalin gondosan őrzött antik gyűjteményét, amely 15. századi ősnyomtatványokat és kora 16. századi kiadványokat tartalmaz, köztük ritkaságszámba menő Mátyás király korabeli budai kötéseket is. Amikor a Lőrincze-Kovács-bibliotéka eladása felmerült, a Rozsondai házaspár vásárolta meg a gyűjteményt.

Rozsondai Marianne elmondta: idén nyáron határozták el, hogy eddigi nyugdíj-előtakarékosságukból felvásárolják a gyűjteményt, amelyet egyben tartva az MTA-nak ajánlanak fel. Mint kiemelte, életének egyik legszebb napja volt, amikor felajánlották a gyűjteményt, hiszen felnőtt életéből több mint négy évtizedet az Akadémia Könyvtárában dolgozott.

Az ajándékot az MTA Könyvtára örök emlékezetül a Collectio Rozsondaiana névvel illeti.