A hazai hozamok tovább süllyedtek az elmúlt hét folyamán

A kijövő makrogazdasági adatok a vártnál gyengébb növekedést és az olajárak miatt magasabb árnyomást mutattak. Az euróövezetben az első negyedéves a GDP negyedéves összevetésben 0,1 (várt: 0,2%), az éves dinamika 1,2%-ról 0,8%-ra lassult. Az USA-ban az első negyedévben 2%-os évesített ütemben bővült a GDP, ami szintén elmaradt kissé a várakozásoktól. Az euróövezetben áprilisban 2,6%-ról a várt 2,9% helyett 3%-ra ugrott az infláció, noha váratlanul csökkent a maginfláció (2,2%-ra) és a szolgáltatásinfláció (3%-ra) is. Az USA-ban az országos inflációnak tekinthető PCE-mutató 2,8%-ról 3,5%-ra ugrott, energiaárak nélkül pedig 3-ról 3,2%-ra gyorsult, 0,3%-os havi emelkedés mellett.

A héten az EKB és a Fed sem változtatott az irányadó kamatszinten, de mindkét jegybankban a monetáris szigorítás felé tolódott el a hangsúly. Az USA-ban továbbra is változatlan kamatszintet vár a piac idén, de az esetleges kamatcsökkentés(ek) valószínűsége mérséklődött. Az európai kamatemelési várakozások erősödtek, lényegében erre az évre összesen ismét mintegy 100 bázispontnyi kamatemelés és 3%-os év végi irányadó kamatszint van beárazva, amit 2027-ben egy kamatcsökkentés követhet. A kötvényhozamok a héten a csütörtökön induló korrekció ellenére is emelkedtek a héten. Európában a tíz éves lejáraton 5-10 bázisponttal kerültek feljebb a hozamok, a német tíz éves 3,05% közelében zárt, ami a járvány utáni kereskedési sáv felett van. Az USA-ban közel 10 bázisponttal került feljebb a tíz éves hozam a héten, 4,4% közelébe, ami a járvány utáni kereskedési sáv közepét közelíti.

Az EUR/USD 1,165 és 1,18 között ingadozott és végül kis emelkedéssel 1,17 felett zárt, de a hétvégén bejelentett, európai autókra vonatkozó 25%-os büntetővám még nem jelent meg az árban.

A régiós devizapiacokon a zloty és a korona árfolyama lényegében oldalazott a héten, a forint viszont végül erősödött, 366 környékéről csütörtökig a 364-es, a pénteki illikvid kereskedésben pedig a 363-as szintig. Az erősödésben több tényező is szerepet játszott. A választásokon győztes Tisza párt leendő miniszterelnöke, Magyar Péter brüsszeli tárgyalásai után kijelentette, hogy májusban aláírja az EU-s források felhasználását lehetővé tévő megállapodást. Az MNB a várakozásoknak megfelelően 6,25%-on tartotta az irányadó kamatszintet, de Varga Mihály jegybankelnök az olajkrízishez köthető inflációs kockázatok miatt szigorú hangvételben beszélt a kilátásokról, miközben elmondta, hogy ha a kormány dönt az euró-bevezetéséről, azt a jegybank támogatni fogja. Emellett a várakozásoknál nagyobb mértékben, 1,7%-kal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, amiben a választások előtti költekezés is szerepet játszhatott.

_{(Forrás: OTP Ébresztő)}