A horvát kormány bemutatta a nemzeti lakhatási tervét

"Ez a stratégiai dokumentum több szakterületet érintő módon, a demográfiai, társadalmi, gazdasági, pénzügyi, területi és környezetvédelmi politika minden szempontját figyelembe véve készült el" - hangsúlyozta a tárcavezető a nyilvános bemutatón, hozzátéve, hogy átfogó elemzésen keresztül azonosították, és válaszokat is adtak a rendkívül magas vételi és bérbeadási árak okaira Horvátországban.

A bevezetőben többek között elmondta: Horvátországban a lakásállomány 40 százaléka - 958 ezer lakás - nem lakáscélú, ugyanakkor több mint 230 ezer lakás hiányzik a piacról, ami ahhoz vezetett, hogy az elmúlt években az ingatlanárak és bérleti díjak erőteljesen emelkedtek, mert a kereslet nagyobb volt a kínálatnál.

A nemzeti terv három célja a megfizethető, fenntartható lakhatás és lakóingatlanok számára megfelelő terület biztosítása, amelyet pénzügyi, adózási, földterületi és környezeti, energetikai szempontok alapján foknak megvalósítani, és ehhez több törvényt is módosítanak majd - részletezte Bacic.

Hozzátette: a három cél eléréséhez adópolitikai intézkedéseket vezetnek be, hogy az üresen álló ingatlanok kiadásra kerüljenek, valamint ösztönözzék a hosszú távú bérbeadást a rövid távú bérbeadással szemben.

A nagyvárosi lakáskapacitások felszabadítása érdekében növelik a kollégiumi férőhelyek számát, és ösztönzik a nonprofit lakásszövetkezetek tevékenységét is - fogalmazott.

A nemzeti terv megvalósításához 1,2 milliárd euróra van szükség, és ez "sok pénz" - mondta Bacic, megjegyezve, hogy ehhez egy rulírozó hitelalapot hoznak létre, amelyből a teljes nemzeti tervet finanszírozzák majd. Az alapba fektetik az állami költségvetés forrásait, az uniós forrásokat, a banki hiteleket, valamint a polgárok által megfizethető lakhatási intézkedések révén befizetett összegeket - magyarázta.

A dokumentum szerint 2030-ig nyolcezer lakás épül a lakásépítést ösztönző programon (POS) keresztül, a támogatott területeken pedig további kétezer lakást építenek és újítanak fel.

Továbbá 1200 olyan állami lakást is biztosítanak, amelyek jelenleg nincsenek használatban, és a közszféra tulajdonában lévő további ingatlanokat vesznek át.

Építési területek kijelölésével és nonprofit lakásszövetkezetek ösztönzésével 1200 lakás épül, a megfizethető bérleti program révén pedig 9000 magántulajdonú lakás kerül használatba.

Bacic szerint ez utóbbi okozhatja majd a legtöbb vitát.

Ebben az esetben a tulajdonosok átadják az ingatlanjaik kezelését a jogi ügyletekkel és ingatlanközvetítéssel foglalkozó állami ügynökségnek (APN) háromtól tíz évig terjedő időtartamra, a hivatal pedig garantálja számukra a jogbiztonságot.

Ez részben megoldja a bérbeadók problémáit, amelyek a bizonytalanságból és késedelmes fizetésekből adódnak, a bérlők pedig elfogadható havi bérleti díjat fizetnek majd az APN-nek, amely garantálja számukra a biztonságos lakhatást a megállapodás szerinti időtartamra - húzta alá Bacic.