A KFOR nem engedélyezte, hogy szerb rendfenntartókat vezényeljenek Koszovóba

A szerb kormány december közepén kérte a KFOR-tól, hogy a feszült helyzet kezelése érdekében engedélyezze néhány száz, de ezernél nem több szerb katona, illetve rendőr Észak-Koszovóba küldését. Erre Szerbiának lehetősége van annak a határozatnak köszönhetően, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott ki a szerb-koszovói háború lezárását követően, 1999-ben, noha Belgrád korábban sosem kérte ezt.

Belgrád már a kérelem átadásakor is kétségének adott hangot a kérelem pozitív elbírálását illetően. Vjosa Osmani koszovói elnök pedig leszögezte, hogy a szerb hadsereg 1999 óta nem léphet be Koszovó területére, és ez így is marad. A KFOR az ortodox karácsony böjtjén válaszolt a szerb kérésre, de az ünnep miatt a szerb vezetés csak vasárnap reagált erre. Aleksandar Vucic közölte: a békefenntartók szerint nincs szükség a szerb rendfenntartó erők Koszovóba vezénylésére.

Koszovó északi részén a tavalyi év második felében hónapokon át feszült volt a helyzet. A helyi szerbek decemberben barikádállítással és a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőkhöz vezető utak lezárásával tiltakoztak amiatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatott egy egykori koszovói szerb rendőrt, aki állításuk szerint terrortámadást tervezett a választási bizottság épületei ellen.

A helyzet újév előtt rendeződött, a barikádokat eltávolították, az elfogott rendőrt házi őrizetbe helyezték. Ám az ortodox karácsony előestéjén Koszovó déli részén egy helyi albán férfi, szolgálaton kívüli katona rálőtt két szerb fiatalra, egy harmadik fiút pedig megvertek, így a feszültségek újra fellángoltak. A fegyveres támadó ellen gyilkossági kísérlet miatt indult eljárás, tettét a koszovói vezetés is elítélte. A támadások miatt a koszovói szerbek vasárnapra tüntetést jelentettek be Dél-Koszovóban.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.