A kormány elkötelezetten épít a magyar agráriumra
Feldman Zsolt az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformjáról szóló fórum előtt tartott sajtótájékoztatón megjegyezte: az elmúlt évben a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt források nagyságrendjével megegyező, 1500 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki mezőgazdasági vállalkozások, élelmiszer-feldolgozók és vidéki települések számára.
A támogatásokkal élelmiszeripari kapacitásokat, állattartó telepeket újítanak meg, precíziós gazdálkodásra állítanak át termelőket, öntözési beruházásokat finanszíroznak - mondta. Közölte, az 1500 milliárdból 900 milliárd forintot fordítanak beruházásokra.Tolna megyében a vidékfejlesztési program keretében több mint 8400 projektet támogattak, 89 milliárd forinttal. Jelzi a mezőgazdaságban lévő perspektívát, hogy csaknem 800 projekttel 58 milliárd forint értékben finanszíroztak beruházásokat - mondta.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint február közepére a mezőgazdasági termelők 99 százalékának kifizették a területalapú támogatást, ezen a héten pedig elkezdődött a tavalyi agrárkörnyezet- és az ökológiai gazdálkodási támogatások kifizetése, amely március közepéig befejeződik. "A megemelkedett inputanyagárak miatt kialakult, nehéz gazdasági környezetben ezzel biztonságossá tudjuk tenni a 2022-es gazdálkodási év elindítását" - fogalmazott.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett: a vidékfejlesztési keret hazai társfinanszírozása 17,5 százalékról 80 százalékra nőtt a 2023-2027-es időszakra. A közvetlen kifizetésekre 3300 milliárd, a vidékfejlesztésre 4300 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami "óriási lehetőség a magyar élelmiszergazdaság egészének" - mondta. Azt mondta, a Közös Agrárpolitikához a tervek szerint a nyáron lesz elfogadott magyar stratégiai terv, így 2023-ban elindulhatnak a pályázatok. Megjegyezte: a KAP-ban új elem lesz, hogy a pályázó gazdálkodóknak az agrárökológiai alapprogramban évente kell pályázniuk.
A kamara elnöke a fórumon elmondta, a területalapú támogatás a jelenlegi árfolyam alapján 58 500 forint lesz hektáronként.
Arról is beszélt, hogy a KAP-hoz készült magyar stratégia céljai között szerepel, hogy a magyar agrár GDP a jelenlegi másféleszeresére, az agrárexport egyharmadával nőjön, úgy, hogy a feldolgozott termékek aránya érje el a 85 százalékot. További cél 28 ezer új munkahely létrehozása és az öntözött területek - amelyek aránya jelenleg 2 százalék - megduplázása - mondta az államtitkár.