A lakosság többsége támogatna egy bizalmatlansági indítványt a francia kormány ellen

Az Ifop közvélemény-kutató intézet által 2005 francia választókorú állampolgár megkérdezésével november 13. és 21. között készült reprezentatív felmérés szerint míg a szeptemberi kinevezést követően a megkérdezettek 45 százaléka, októberben pedig a 40 százaléka mondta azt, hogy elégedett Michel Barnier-vel, addig ez az arány mostanra 36 százalékra csökkent.

Ezzel párhuzamosan az Ipsos által ezer francia nagykorú megkérdezésével november 20. és 22. között készült felmérés azt jelezte, hogy a franciák 53 százaléka támogatná a kormány megbuktatását a parlamentben. Pártokra lebontva leginkább a bizalmatlansági indítványt benyújtani tervező radikális baloldali Engedetlen Franciaország szavazói (88 százalék) szeretnék Michel Barnier távozását, a Szocialista Párt (73 százalék) és a Marine Le Pen fémjelezte jobboldali Nemzeti Tömörülés (67 százalék) tábora előtt.

Marine Le Pen szerdán bejelentette, hogy támogatni fogja a baloldal bizalmatlansági indítványát a kormány megbuktatására, amennyiben Michel Barnier miniszterelnök és kormánya átviszi a parlamenten a franciák vásárlóerejét csökkentő költségvetési tervezetet.

A jelenlegi kormánynak, amelyet a hagyományos jobboldali pártok és Emmanuel Macron államfő centrista pártja támogat, nincs többsége a nemzetgyűlésben, ezért a 2025-ös költségvetést a várakozások szerint parlamenti szavazás nélkül kívánja elfogadtatni.

A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet akkor is a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvánnyal 24 órán belül nem mozdítják el a kormányt. A baloldal viszont a nyilatkozatok szerint bizalmatlansági indítványt tervez benyújtani.

Az alkotmány alapján a köztársasági elnök az előző nemzetgyűlési választások után egy évig nem írhat ki újabb választást, ilyen így leghamarabb 2025 júliusában lehetséges. Ezért amennyiben Michel Barnier kormányát idén megbuktatja a nemzetgyűlés, elképzelhető, hogy az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek.

Az Ifop felmérése szerint ezt a franciák 29 százaléka szeretné, 33 százalékuk egy új személyt látna szívesebben egy, a jelenlegihez hasonló politikai támogatottságú, azaz jobboldali-centrista kormány élén, míg a megkérdezettek 38 százaléka egy baloldali miniszterelnök és kormány kinevezését támogatná.