A magyar munkavállalók kétharmada egy átlagos munkanapon is stresszes

A munkahelyi stressz mindennapos jelenség

A megkérdezettek 73%-a legalább közepesen stresszesnek érzi magát egy átlagos munkanapon, míg 13%-uk kifejezetten magas stresszről számolt be. A leginkább érintett korcsoport a 30-39 éveseké (81%), őket követik a 25-29 évesek (74%) és az 50-59 évesek (72%). A legkevésbé a 60-65 éves korosztály érzi magát stresszesnek (65%), bár ez az arány még mindig magasnak tekinthető.

A megkérdezettek szerint a munkahelyi stressz legfőbb okai közé tartozik az időhiány és a túlzott munkaterhelés (43%), a tisztelet és igazságosság hiánya (32%), valamint a túl magas elvárások (26%). Érdekes módon a különböző iparágak között nem mutatkozott jelentős eltérés a munkahelyi stressz szintjében.

Szabadnapokon is nehéz kikapcsolni

Még pihenőnapokon is a válaszadók 39%-a tapasztal legalább közepes szintű stresszt. A nők esetében ez az arány magasabb (41%), mint a férfiaknál (35%). A stressz mértéke az életkor előrehaladtával csökken, a legfiatalabb korosztály (25-29 év) 44%-a számolt be pihenőnapokon tapasztalt stresszről, míg a 60-65 évesek körében ez az arány már csak 35%.

A válaszadók magánéletében a pénzügyi nehézségek (58%), az egészségügyi problémák (42%), valamint a jövőtervezés (35%) a legnagyobb stresszfaktorok. A fiatalabb válaszadók körében nagyobb hangsúlyt kapnak a párkapcsolati stresszorok, a pénzügyi problémák, valamint a jövőtervezés, mint az idősebbek esetében, akiknél viszont az egészségügyi állapot okoz komolyabb feszültséget. A legidősebb (60-65 év) és a legfiatalabb (25-29 év) korosztály körében jelölték a legtöbben a globális környezetvédelmi problémákat, mint stresszort – ezeket a fiatalok 12%-a, míg az idősek 17%-a éli meg feszültségként.

Innen ismerhetjük fel a krónikus stresszt

A krónikus stressz lelki és mentális tünetei sokszor észrevétlenül épülnek be a mindennapokba, így az érintettek gyakran csak testi panaszok, például fejfájás, alvászavar vagy emésztési problémák miatt kezdenek gyanakodni. Lelki szinten az állandó feszültség, ingerlékenység és szorongás az egyik leggyakoribb tünet, amely fokozott érzékenységet és túlzott érzelmi reakciókat eredményezhet. Gyakori a motiváció csökkenése, a döntéshozatali nehézségek és a koncentrációs zavarok, amelyek hosszabb távon munkateljesítmény-csökkenéshez és önbizalomvesztéshez vezethetnek. Sok érintett a negatív gondolatok túláradását éli meg, hajlamos a katasztrofizálásra, azaz a legrosszabb forgatókönyvek felállítására. Viselkedésbeli változások is megfigyelhetők: egyesek túlzottan túlhajtják magukat, míg mások halogatásba vagy szociális visszahúzódásba menekülnek.

Így károsítja a szervezetet a stressz

A válaszadók közel fele (43%) gondolja úgy, hogy van olyan egészségügyi problémája, amelyet a tartós stressz válthatott ki. A nőknél ez az arány még magasabb, 50%, míg a férfiaknál 36%. Az érintettek 61%-a már fordult orvoshoz vagy szakemberhez panaszaival, különösen a nők (66%) és az idősebb korosztály (69%).

„A stressz rövid távú hatásai a szervezet természetes válaszreakciói, amelyek az evolúció során a túlélést segítették. Akut stressz hatására a szervezet az úgynevezett „harcolj vagy menekülj” állapotba kerül, amely során a mellékvesekéreg kortizolt és adrenalint termel. Ennek hatására nő a pulzus és a vérnyomás, az izmok nagyobb vérellátást kapnak, míg az emésztési és immunfolyamatok háttérbe szorulnak. Bár ez a mechanizmus rövid távon hatékony normál fiziológiai folyamat, a tartós stressz esetén a regenerációs fázis elmarad, és a szervezet hosszú távon az átalakított működéshez kényszerül alkalmazkodni, amely számos krónikus betegség előszobája lehet” – tette hozzá Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója.

Hosszan fennálló stressz hatására a szervezet élettani folyamatai tartósan eltolódnak, ami számos szervrendszert érint. Az immunrendszer gyengülése miatt a szervezet kevésbé képes védekezni a fertőzésekkel és a rákos sejtek kialakulásával szemben, így növekszik az autoimmun és daganatos betegségek kockázata. Az emésztőrendszerben gyakori a savtermelés fokozódása, ami hosszú távon refluxbetegséghez és fekélyekhez vezethet, de a bélflóra egyensúlyának felborulása miatt irritábilis bél szindróma (IBS) és krónikus gyulladások is kialakulhatnak. A stressz a hormonrendszerre is hatással van: fokozza az inzulinrezisztenciát, amely a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában játszik szerepet. A szív- és érrendszeri betegségek kockázata szintén megnő, mivel a tartósan magas stresszhormonszint okozta hatások elősegítik az érfalak károsodását és az érelmeszesedést, amely hosszú távon infarktushoz és stroke-hoz vezethet. A megelőzés szempontjából elengedhetetlen az egészségtudatos életmód, míg a már kialakult tünetek esetén kiemelten fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel.

A megküzdési stratégiáink alapvetően befolyásolhatják életünk alakulását

A kutatás eredményei szerint a leggyakrabban alkalmazott, egészségesnek tekinthető stresszkezelési technikák közé tartozik a zenehallgatás (42%), a barátokkal vagy családtagokkal való beszélgetés (33%) és a sportolás (25%). A nem megfelelő stresszkezelés azonban gyakran vezet káros megküzdési stratégiákhoz is, például túlevéshez, túlzott telefonhasználathoz, alkohol- vagy dohányfogyasztáshoz, amelyek rövid távon enyhíthetik a feszültséget, de hosszú távon súlyosbítják a problémát. A kutatás válaszadóinak 24% például nassolással, míg további 24% dohányzással próbálja oldani a feszültséget.

A krónikus stressz kezelésének leghatékonyabb módja az aktív, hosszú távon is fenntartható stresszkezelési stratégiák beépítése a mindennapokba. A rendszeres testmozgás bizonyítottan csökkenti a kortizolszintet és növeli az endorfintermelést, ami segíthet a szervezet természetes egyensúlyának helyreállításában. A megfelelő alvásminőség, a magnéziumban és antioxidánsokban gazdag étrend, valamint a relaxációs technikák (például meditáció, jóga) mind hozzájárulhatnak a stressz hatásainak mérsékléséhez. Fontos felismerni, ha valaki tartós stressznek van kitéve. Stresszhez köthető tünetek esetén mindenképpen javasolt a pszichológiai támogatás igénybevétele.  Az önismereti munka, például a stresszforrások azonosítása egy napló segítségével, hozzájárulhat a hatékonyabb megküzdéshez. A kutatás eredményei alapján a 25-29 évesek a legnyitottabbak a pszichológusi vagy coach segítség igénybevételére (15%), míg az idősebb korosztályban ez az arány mindössze 1-3%.

A magyar munkavállalók többsége párjukkal (53%), barátaikkal (34%) vagy kollégáikkal (32%) osztja meg munkahelyi problémáit, ám a munkahelyi vezetők felé csupán 10%-uk kommunikál ezekről a gondokról.

„A modern munkahelyi kultúrában egyre nagyobb szerepet kap a stresszkezelés és a mentális jóllét támogatása, hiszen a tartós feszültség nemcsak a teljesítményre, hanem az egészségre is komoly hatással van. Az Affidea Magyarország komplex megközelítéssel segíti a pácienseket és vállalati partnereket, melyek hozzájárulnak a stressz okozta egészségügyi problémák felismerésében, megelőzésében és kezelésében is. Egyénre vagy munkacsoportokra szabott szűrésekkel, betegút-menedzsmenttel, biztosítási szolgáltatással, igény esetén akár egészségmegőrzési témákban webináriumokkal, illetve már pszichoterápiás szakrendeléssel, valamint egyéni konzultációkkal biztosítjuk, hogy ne csupán azonosítsuk a problémát, hanem konkrét segítséget is nyújtsunk” – teszi hozzá Garamvölgyi-Veréb Emese, Affidea Magyarország operatív igazgatója.