A magyarok egyharmadának van egymillió forint feletti megtakarítása
Az ezer fő részvételével zajló friss felmérés rávilágított, hogy a megtakarítások kiválasztása során a lakosság elsősorban a fix – minél magasabb – hozamú, kockázatmentes termékeket keresi, és lehetőleg rövid távra, rugalmas formában szeretné pénzét lekötni. Ezek a preferenciák egyáltalán nem változtak tavaly óta.
Hogyan tesszük félre a pénzünket?
Az eszközök megválasztását tekintve a megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy folyószámláján lekötetlenül tartja pénzét. Népszerű az állampapír, a válaszadók 27 százaléka rendelkezik ilyennel, míg lekötött betéttel és nyugdíjcélú megtakarítással 15-15 százalék. Ezeket a befektetési alapok (11%), a megtakarítási célú életbiztosítások (10%) és a részvények (9%) követik.
„A megtakarítások között még mindig a lekötetlenül tartott pénz a legelterjedtebb. Ebben nagy szerepe van annak, hogy az eszközök kiválasztásánál nagyon fontos az azonnali hozzáférhetőség. Ez a szükséges folyó kiadások miatt egy bizonyos szintig indokolható is, de sokan gondolják úgy, hogy kevés a tartalékuk, és így nem érdemes befektetni, illetve tartanak attól is, hogy befektetésükhöz csak jelentős veszteséggel tudnak hozzájutni idő előtt – ezek a félelmek gátolják leginkább a pénzügyileg tudatosabb döntéseket. Lényeges feladata a hazai pénzügyi szektornak, hogy rávilágítson: attól, hogy egy kamatozó, akár garantált hozamot is ígérő befektetési formát választunk, még lehet egy megtakarítás likvid, könnyen hozzáférhető” – hívta fel a figyelmet Füzes Edit, a Groupama Biztosító személybiztosítási termékmenedzsment vezetője.
Mire gyűjtünk és mennyit?
A megtakarítások célja többnyire általános a lakosság körében: a nyugdíjas évekre gondolnak előre (18%), vagy konkrét cél nélkül egyszerűen gyűjtögetnek szükség esetére (17%). A konkrétabb célok között az utazás (16%) és az ingatlanfelújítás (14%) jelenik meg legnagyobb arányban, de az egészségünkkel, a gyermekeinkkel és az ingatlanvásárlással kapcsolatos kiadások fedezése is ott lebeg a szemünk előtt.
Biztató, hogy a megkérdezettek nagy többsége (71%) számít arra, hogy a következő egy-két évben tud majd félretenni. A lakosság egyötöde ezt az összeget egymillió forint fölé várja, de 4 százalékuk ötmillió forintnál többet is félre kíván tenni a következő időszakban. Ez egyébként kifejezetten optimista hozzáállásnak tekinthető, hiszen a Groupama Biztosító két évvel ezelőtti kutatásában a megkérdezettek mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyarapszik majd megtakarítása.
Mit adhat nekünk a mesterséges intelligencia?
A kutatás rávilágított, hogy a lakosság harmada legalább egyszer kipróbálta már az AI-t egy-egy konkrét befektetési döntéshez kapcsolódóan. Ezt főként a lehetőségek összehasonlítására, illetve kockázatelemzésre használták. A megkérdezettek egynegyede szerint ez nem rizikós, tízből négy ember azonban annak tartja, persze ez nem jelenti azt, hogy nem próbálta ki.
A mesterséges intelligencia tehát ma már részt vesz a lakosság befektetési döntéseiben, de nem váltja ki a megkérdezettek szerint megbízhatóbbnak érzékelt egyéb szereplőket. A pénzügyi témákban egyébként is jellemzőbb a kapott válaszok más forrásokból való ellenőrzése, mint általánosságban. Ezt támasztja alá az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (56%) továbbra is nagyon fontosnak tartja a személyes tanácsadást és ügyintézést a befektetési döntései során, és ez például tavaly óta semmit nem változott.