Banki kézbe kerülhet a stabilcoinok kibocsátása Tajvanon
Tajvan olyan stabilcoinpiac alapjait készíti elő, amelyen a digitális pénzek mögött a hagyományos pénzügyi szektor tőkeereje és intézményi ellenőrzése állna. A tervezet nem zárná ki teljesen a nem pénzügyi vállalkozásokat, de a kezdeti engedélyezési rendszerben a meghatározó tulajdonosi szerepet a bankoknak és a pénzügyi holdingtársaságoknak tartaná fenn.
Ez azt jelentené, hogy egy technológiai vállalkozás önmagában, megfelelő pénzügyi intézményi háttér nélkül nem indulhatna el az általánosan megnyitott kibocsátói kategóriákban.
A tajvani Pénzügyi Felügyeleti Bizottság, az FSC november 6-i konzultációs felhívása a virtuáliseszköz-szolgáltatásokról szóló törvényhez kapcsolódó engedélyezési és működési szabályokat ismerteti.
A vállalkozások és a lakosság november 7. és december 16. között, egy 40 napos társadalmi egyeztetés keretében tehetnek észrevételeket. A szabályok tehát még tervezeti szakaszban vannak, végleges tartalmukat az egyeztetés lezárását követően alakítják ki.
Banki többséghez kötnék a stabilcoin-kibocsátást
A javaslat szerint a bankok mellett olyan, nem bankként működő kibocsátók jelentkezhetnének engedélyért, amelyekben a pénzügyi intézmények meghatározó tulajdonosi részesedéssel rendelkeznek. A bankoknak és pénzügyi holdingtársaságoknak együttesen a szavazati jogot biztosító részvények vagy a tőke több mint 50 százalékát kellene birtokolniuk.
Emellett legalább egy banknak vagy pénzügyi holdingnak önállóan is 25 százalékot meghaladó részesedéssel kellene rendelkeznie.
A kettős küszöb nem csupán azt biztosítaná, hogy összességében pénzügyi intézmények irányítsák a kibocsátót. Azt is megkövetelné, hogy legyen legalább egy jelentős, önálló pénzügyi tulajdonos a vállalkozás mögött. A szabályozói megközelítés így egy jól azonosítható, tőkeerős intézményi szereplő jelenlétét is előírná.
Wang Yun-chung, a bankfelügyeleti hivatal főigazgató-helyettese a november 3-i tájékoztatón elmondta, hogy kezdetben a bankok és a pénzügyi szektor szereplőinek közös vállalkozásai előtt nyílna meg az engedélyezés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konstrukcióban a nem pénzügyi cégek is részt vehetnének. A jelentős pénzügyi tulajdonos szerepét azzal indokolta, hogy szükség esetén erősebb vezető befektető állna rendelkezésre a kibocsátó további feltőkésítéséhez.
A tervezet egy harmadik belépési lehetőséget is fenntartana: az FSC által külön kijelölt intézmények szintén kérhetnének engedélyt. Ez mozgásteret hagyna a felügyeletnek a kibocsátói kör későbbi bővítésére, de nem jelentene automatikus piacra lépési jogosultságot minden érdeklődő vállalkozás számára.
Legalább 300 millió tajvani dollár kellene az induláshoz
A nem bankként működő stabilcoin-kibocsátóknak legalább 300 millió tajvani dollár befizetett tőkét kellene felmutatniuk. Kizárólag Tajvanon bejegyzett részvénytársaságok jelentkezhetnének ebben a kategóriában, a tőkehozzájárulást pedig pénzben kellene teljesíteniük. A belépési feltételek így egyszerre határoznák meg a vállalkozás jogi formáját, tulajdonosi hátterét és minimális pénzügyi erejét.
A jelentkezőknek már az engedélyezéskor rendelkezniük kellene nyilvános részvénytársasági státusszal, vagy azt az engedély megszerzésétől számított egy éven belül kellene elérniük. Ez nem feltétlenül jelent tőzsdei jegyzést, ezért a követelményt nem lehet automatikusan tőzsdére lépési kötelezettségként értelmezni. A társaságok üzleti tevékenységét egyúttal a stabilcoinok kibocsátására és visszaváltására korlátoznák.
A felügyeleti egyeztetéseken már több bank és pénzügyi holding jelezte érdeklődését. Wang szerint azonban a tervezett devizák és gyakorlati felhasználási módok még nem álltak olyan kidolgozottsági szinten, hogy részleteket lehessen közölni róluk. Az intézményi érdeklődés tehát már megjelent, a konkrét termékekről és üzleti modellekről viszont egyelőre kevés nyilvános információ áll rendelkezésre.
Minden token mögött teljes fedezetnek kellene állnia
Az FSC november 3-i bejelentése szerint az engedélyezett stabilcoinok a tajvani dollár vagy egyetlen külföldi deviza értékét követhetnék egy az egyhez arányban. A kibocsátóknak az ügyfelek azonosítását már a tokenek jegyzésére vagy visszaváltására irányuló kérelmek elfogadása előtt el kellene végezniük. A rendszer így az engedélyezett kibocsátóknál kötelező ügyfél-azonosításra épülne.
A tartalékeszközök valós értékének mindenkor el kellene érnie a forgalomban lévő tokenállomány értékét. Ez a gyakorlatban azt célozza, hogy a kibocsátott digitális pénzek mögött megfelelő értékű eszközállomány legyen, ne pusztán a kibocsátó visszafizetési ígérete. A szabályozás ezért a tartalékok meglétét és értékelését is a működés központi feltételévé tenné.
Minden kibocsátáshoz külön vagyonkezelési, azaz trustszámlát kellene fenntartani, a vagyonkezelő bank pedig nem lehetne azonos a kibocsátóval. A megengedett tartalékbefektetések között az azonos devizában denominált bankbetétek, államkötvények, kincstárjegyek és átruházható banki betéti jegyek szerepelnének, a felügyelet által meghatározott korlátok mellett. Ha a tartalék értéke az előírt szint alá csökkenne, a hiányt legkésőbb a következő munkanapon pótolni kellene.
Szigorú ellenőrzés kísérné a működést
A teljes fedezet előírása mellett a működési követelmények rendszeres könyvvizsgálói ellenőrzéseket, belső ellenőrzést, üzletmenet-folytonossági eljárásokat és információbiztonsági kontrollokat is tartalmaznának.
A cél az, hogy a kibocsátó ne csak normál piaci körülmények között működjön megfelelően, hanem technikai zavarok és más rendkívüli helyzetek kezelésére is felkészüljön. A pénzügyi és működési adatokat az FSC-nek és a tajvani központi banknak egyaránt meg kellene küldeni.
A kibocsátóknak arra is képesnek kellene lenniük, hogy gyorsan intézkedjenek, ha az illetékes hatóságok jogszerűen kérik a tokenek átutalásának vagy a felettük való rendelkezésnek a korlátozását. Ez azt jelzi, hogy a tervezett stabilcoinrendszerben a hatósági intézkedések végrehajthatósága alapkövetelmény lenne. A kibocsátás engedélyezése így pénzügyi, technológiai és megfelelési felkészültséget is megkövetelne.
Egy kapcsolódó javaslat a stabilcoin-kibocsátókat pénzügyi intézménynek minősítené a pénzmosás elleni szabályok alkalmazásakor. További módosítások lehetővé tennék, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére létrehozott szervezeti egységek csalásmegelőzési feladatokat is ellássanak. A szabályozás tehát a tartalékok védelmén túl a visszaélések felismerését és kezelését is intézményi keretek közé helyezné.
A 2027-es indulás még nem végleges dátum
A tajvani törvényhozás június 30-án fogadta el az új kriptoszabályozási törvényt, amelyet az elnök július 22-én hirdetett ki. A jogszabály engedélyezési kötelezettséget vezet be a kriptovállalkozások számára, a stabilcoin-kibocsátóknak pedig külön, a központi bankot is bevonó jóváhagyási eljárást ír elő. A hatálybalépés időpontját ugyanakkor a végrehajtó hatalomnak külön kell meghatároznia.
Az FSC korábban azt jelezte, hogy a végrehajtási szabályok akár 2027 első negyedévében életbe léphetnek. Ez továbbra is várható bevezetési időszak, nem rögzített indulási dátum. A felügyelet tájékoztatása szerint a kapcsolódó szabályok a törvénnyel egyidejűleg válnának hatályossá.
A korábbi pénzmosás-megelőzési rendszerben már nyilvántartásba vett vállalkozások átmeneti időszakot kapnának. A hatálybalépéstől számított 12 hónapon belül kellene benyújtaniuk kérelmüket, az engedély megszerzésére pedig 21 hónap állna rendelkezésükre. Az átmeneti rendelkezések egyszeri, három hónapos hosszabbítást is lehetővé tesznek.
Hongkong már a termékbevezetésnél tart
A regionális összehasonlításban Hongkong már előrébb jár a stabilcoinok engedélyezett kibocsátásában. Két szereplő, a HSBC és az Anchorpoint rendelkezik engedéllyel, de kezdeti termékeik eltérő ügyfélköröket céloznak. A HSBC októberben indította el a PayMe-hez kapcsolódó fokozatos bevezetést, míg az Anchorpoint kiválasztott intézményi és vállalati felhasználókkal kezdett.
A különbség arra világít rá, hogy az engedély megszerzése után sem csak egyetlen üzleti út létezik. A lakossági fizetési alkalmazások és a vállalati felhasználás eltérő működési igényeket támasztanak a kibocsátókkal szemben. Tajvan esetében egyelőre éppen az ilyen konkrét felhasználási tervek részletei várnak tisztázásra.
A kriptoszolgáltatók egészét érintenék az új követelmények
A készülő szabályozás nem korlátozódik a stabilcoin-kibocsátókra. A PwC Taiwan november 4-i értékelése szerint a virtuáliseszköz-szolgáltatókra vonatkozó kapcsolódó tervezetek tevékenységenként eltérő tőkekövetelményeket határoznának meg.
Az átváltási, átutalási vagy kibocsátásszervezési szolgáltatásoknál 50 millió, kereskedési platformok vagy letétkezelés esetén 100 millió, hitelezésnél pedig 200 millió tajvani dollár lenne az előírt összeg.
A szolgáltatóknak a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, az IFRS szerint kellene elkészíteniük pénzügyi kimutatásaikat. A féléves beszámolókat könyvvizsgálói felülvizsgálatnak, az éves kimutatásokat pedig könyvvizsgálatnak kellene alávetni. Ez a különböző kriptotevékenységek pénzügyi átláthatóságát és ellenőrizhetőségét is erősítené.
Wu Shang-dun, a PwC szakértője szerint a vállalkozásoknak már előzetesen fel kell készíteniük számviteli politikáikat, ügyféleszköz-nyilvántartásaikat, tartalékértékelési módszereiket és egyeztetési folyamataikat. Ezeknek egységes, következetes és auditálható adatokat kell előállítaniuk. A stabilcoin-kibocsátóknál különösen fontos kérdés a tartalékeszközök tulajdonjoga, valós értéke és likviditása.
Tajvan tervezete így a piacra lépéstől a napi működésig szoros követelményrendszert állítana fel. A banki tulajdonosi háttér megteremtése csak az első lépés lenne: a kibocsátóknak a fedezetet, a visszaváltás működését és a pénzügyi adatok megbízhatóságát folyamatosan biztosítaniuk kellene.
A december 16-ig tartó konzultáció egyik fontos tétje, hogy ezek a feltételek milyen végleges formában kerülnek be a tajvani stabilcoinpiac szabálykönyvébe.