A munkaerőhiány okozza a legtöbb fejtörést a vezetők számára
Magyarországon jelenleg a munkaképes korú emberek közel 75%-a rendelkezik munkahellyel, a munkaerő 70%-át a kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják. Míg hosszú évekig, évtizedekig azt hallottuk, hogy a gazdasági szektor egyik legjelentősebb problémája a munkanélküliség, ma a munkaerőhiány okozza a legtöbb fejtörést a vezetők számára.
Korábban nem tapasztalt mértékben nehezedik teher az elmúlt időszakban a magyar cégvezetők vállára. Azelőtt is voltak megoldandó feladatok, de a pandémia és az azzal együtt érkező kényszerű változások azonnali cselekvést követeltek. Az a vezető, aki ezt nem tette vagy teszi meg nagyon rövid időn belül, cége működését teszi kockára. Ma a munkaerőhiánnyal kell szembenézniük a vezetőknek.
„Szabad munkaerő híján a cégek kénytelenek egymástól »átcsalogatni« betöltetlen pozícióikba a megfelelő képzettséggel rendelkező szakembereket, mivel a meghirdetett pályázatokra vagy egyáltalán nincs jelentkező, vagy ha van is, nem alkalmas az adott feladatra” – avatott be Nemes-Nagy Szilvia, kkv-specialista, a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.
Toborzók viadala
A munkaerőhiány következtében a cégek ellehetetlenülnek, hiszen annak ellenére, hogy munkával, megrendelésekkel rendelkeznek, mégsem tudják azokat teljesíteni. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljék, szinte mindent megígérnek a bevonzani kívánt szakembernek, jobb munkakörülményeket, magasabb fizetést, csak hogy otthagyja korábbi munkahelyét. A cégek és a toborzók között komoly licitálás kezdődik meg, aminek hatására a bérek elszabadulnak, a vezetők olyan összegeket kénytelenek megígérni, amiknek a kitermelése közel lehetetlen.
„Ez a trend régebben főként a szellemi munkavégzés területét jellemezte, ma azonban a fizikai munkások esetében is érzékelhető. A munkavállalóknak egyértelműen előnyös ez az állapot, hiszen állásinterjú során kedvező alkupozíciót tudnak kialakítani, később pedig nem kell attól tartaniuk, hogy könnyedén megválnak tőlük. A cégek viszont, amellett, hogy bérspirálba kerülnek, ami feszültséget és újabb nehézségeket szül, alkalmazottaik megtartása érdekében kénytelenek olykor túlzott kompromisszumokat is kötni” – mutatott rá a szakember.
Paradigmaváltásra van szükség a vezetők körében
Szintén jelentős problémákat vet fel a hatékonyság romlása, ami egyrészt a munkaerőhiányra, másrészt a szakképzések, átképzések, továbbképzések hiányára, illetve alacsony színvonalára vezethető vissza. Ezeket leginkább a nagyobb cégek tudják biztosítani munkavállalóik számára, a kisebbeknek ritkább esetben van módjuk ebbe invesztálni.
„A hatékonyság fenntartásában, növelésében jelentős szerepet tölthet be a csapatépítés, hiszen ha valaki szereti a munkahelyét, a munkáját, a vezetőjét, akkor megnő a munkakedve, ezáltal a lojalitása és a hatékonysága is. A csapat összetartását nehezíti a pandémia idején elterjedt trend, hogy azokban a munkakörökben, ahol ez lehetséges volt, az emberek otthoni munkavégzésre álltak át. Sokan annyira megkedvelték a home office nyújtotta kényelmet, hogy azóta is ragaszkodnak hozzá, sőt, egyenesen feltételnek szabják meg egy állásinterjún” – fejtette ki Nemes-Nagy Szilvia.
Mindez előidézi, hogy a vezetők körében paradigmaváltásra van szükség, ugyanis a koronavírus-járvány megjelenése óta olyan feladatok is hárulnak rájuk, amik azelőtt nem volt jellemzőek.
„Korábban főként a termelés irányítása, a hatékonyság növelésére irányuló folyamatok beindítása és felügyelete volt az elsődleges tevékenységük, mára azonban elengedhetetlenné vált, hogy emberekkel is magas szinten foglalkozzanak” – tette hozzá a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.
A vezető nem mindenes
A kkv-vezetők körében még mindig ismeretlen a PR fogalma, éppen ezért erre a területre minimális, de leginkább semennyi figyelmet nem fordítanak. Pedig a jelenlegi helyzetben a legnagyobb luxus nem élni a PR, azaz a public relations eszközeivel, amelyek segítségével megismertethetnék cégüket és tevékenységüket a szélesebb nyilvánossággal, ami növelné az esélyüket a munkaerő megszerzése terén.
„Hihetetlen, de igaz, hogy a kkv-k 90%-ánál a HR (human resources) egy nem létező pozíció. Mindazon feladatokat, amelyeket jó esetben egy komplett HR-csapat végezne, a vezető veszi magára, annak ellenére, hogy az ő funkciója eredendően teljesen más lenne. Ez így nem mehet sokáig, az utolsó 24 órába léptek a cégek azzal kapcsolatban, hogy egy erős, támogató HR-t alapozzanak meg. Ehhez azonban szükség lenne a változtatás elkerülhetetlenségének felismerésére, valamint arra, hogy jobban megismerjék az ezen terület által nyújtott előnyöket és lehetőségeket” – hangsúlyozta Nemes-Nagy Szilvia.
Miért van szükség HR-esre?
A HR-es feladata nem csak az interjúztatás és a kiválasztás, azon kívül is számos egyéb szerepköre van.
Az ügyvezetés által kigondolt stratégiák megvalósításához a HR delegálja az embereket, alakítja a szervezetet. Az alkalmazottakat megtalálja és képzi. A HR-nek kell elérnie, hogy minden új munkatárs önállóan tudja végezni a feladatát, ennek érdekében folyamatos kapcsolatban áll minden kollégával.
„Ahogy a gépeket, az embereket is karban kell tartani, ami szintén a HR hatáskörébe tartozik. Ha a dolgozónak problémái adódnak, vagy valami miatt csökken a motivációja, egy jó HR-es segít mindenre megoldást találni. A kkv-szektorban túl drága elpazarolni egy kiképzett, jól dolgozó munkatársat. Helyette meg kell javítani. Ehhez egy profi HR-esre van szükség, aki az emberek kezeléséhez is ért, nem csak az önéletrajzok összehasonlításához” – zárta gondolatait a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa.
