A nők 72,4 százaléka van jelen a hazai munkaerőpiacon

Nők a munkahelyeken

Egy évtized alatt – részben az időszak foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek köszönhetően – jelentősen nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő aktív korú nők száma: a 15-65 év közötti korosztályban 2023 egészében 2 millió 272 ezren dolgoztak vagy kerestek aktívan munkát, 175 ezerrel többen, mint 2013-ban. Mindez a bővülés úgy következett be, hogy a munkavállalási korú népesség létszáma 23 ezer fővel csökkent annak ellenére is, hogy bővült a korhatár: ez alatt a tíz év alatt ugyanis a felső korhatár 61 évről 65 évre változott.

A foglalkoztatott nők száma ez alatt a tíz év alatt 280 ezer fővel 2,18 millióra nőtt, ami azt jelenti, hogy 1000 munkaképes korú nőből immár 694-en vannak állásban, szemben a 10 évvel ezelőtti 600 fővel. Eközben a nyilvántartott munkanélküliek száma a nők körében 200 ezerről 94 ezerre csökkent.

Mind az aktivitási ráta, mind a foglalkoztatási ráta tekintetében tartósan 9-10 százalék a nők elmaradása a férfiakhoz képest, ami jórészt a nők társadalmi szerepeinek eltéréseiből fakad: elsősorban ők azok, akik a kisgyermekekkel néhány évig otthon maradnak, otthonápolási tevékenységet folytatnak, 40 éves munkaviszonnyal már 65 éves koruk előtt nyugdíjba vonulnak, vagy eleve nem lépnek ki a háztartási tevékenységek kereteiből. „A két nem aktivitási rátája közötti rés csökkentése, a magasabb női aktivitási szint elérése leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a home office tevékenységek szélesebb körű bevezetésével érhető csak el – e területeken azonban jelenleg is jelentős az elmaradásunk az európai országok túlnyomó többségétől” – hangsúlyozta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete 523 800 forint volt, ami 15,5 százalékkal maradt el a férfiak 619 600 forintos átlagától. Kismértékben zárult a nemek közti bérolló, amely tavaly még 17 százalék körül alakult. Az elmaradás azonban továbbra is számottevő, ám részben annak köszönhető, hogy a nők felülreprezentáltak olyan, alacsonyabban fizetett munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. Emellett a nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt legalább időlegesen felhagynak karrierjük építésével. Emellett egyes területeken sajnos továbbra is fennállhat a negatív diszkrimináció, amikor kimutathatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfi kollégáiknak.

Állást kereső nők

Az aktuális gazdasági nehézségek az állásközvetítőknél is 25-30 százalékkal csökkenő pozíciószámot eredményezett. Azonban ebben a helyzetben is erősödni tudott az állást kereső nők aktivitása. A Trenkwalder adatbázisában szereplő munkakeresők közül állásba kerültek között a nők 47 százalékot képviselnek. Férfiak és nők között továbbra is a szállással történő munkavégzés területén a legjelentősebb az eltérés: az ilyen munkakörökben 68-32 százalék az arány a férfiak javára., ami érthető, hiszen jellemzően a nők azok, akik a házaspár távoli munkavégzése esetén is a családdal maradnak.

A Trenkwalder adatai azt mutatják, hogy a nők körében főként a 40-es korosztály az, amelyik leginkább aktív és kitartó, az összes jelentkező 23 százaléka a 41-50 éves korosztályból kerül ki. Az állásra jelentkező nők aránya vármegyénként jelentősen eltérő képet mutat: miközben Vas (49%), Heves (46%), Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (45-45%) megközelíti a férfiakét, Nógrád, Békés (25-25%), Csongrád-Csanád (26%) megyékben csupán harmadannyian jelentkeznek munkára állásközvetítőnél. Mindennek több oka is lehet: az egyes régiókban található munkahelyek összetétele mellett bizonyos kulturális tényezők is szerepet játszhatnak e különbség kialakulásában.