A nyomdászat magyarországi történetéről nyílt kiállítás Szegeden
Hegyi Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszékének docense a könyvtár régikönyves állományából válogatott tárlat megnyitóján elmondta, Hess András Budai Krónikája 1473. június 5-én jelent meg Budán.
A feltehetően német származású nyomdász Vitéz János érsek invitálására érkezett Magyarországra. Nyomdája azonban nem volt hosszú életű, bár még megjelentetett egy erkölcsbölcseleti kötetet, ezt követően nem tudni újabb kiadványáról. A következő nyomdát a Kárpát-medencében 1529-ben alapították Nagyszeben, és ezt követően folyamatos volt a könyvnyomtatás valamely magyar városban.
A tárlaton látható Werner Rolewinck 1474-es Fasciculus temporum (Kis időkötegek) című könyve, melyben a karthausi szerzetes már a könyvnyomtatás jelentőségéről is írt. Hegyi Ádám hangsúlyozta, a nyomdagép volt az első eszköz, amely sorozatgyártásra volt alkalmas, majd Gutenberg fölfedezését követően csaknem háromszáz évnek kellett eltelnie, amíg az ipari forradalom során újabb termékek esetében megtörtént ez. A könyvnyomtatás kommunikációs forradalmat hozott, és megváltoztatta az emberi gondolkodást is - tette hozzá a szakember.
A könyvtár Dóm téri épületében október 4-ig látható kiállítás bemutatja a korszak magyar vonatkozású sikerkönyveit: így láthatók a 15. században működő Temesvári Pelbárt ferences szerzetes munkái vagy Antonio Bonfini a magyar történelemről szóló Rerum Ungaricarum decades (A magyar ügyek évtizedei) című kötete. A látogatók megismerhetik, milyen fontos szerepe volt a könyvnyomtatásnak a reformáció és az ellenreformáció folyamatában, majd a tudományos gondolkodás fejlődésében. Számos könyv mutatja be a természet- és orvostudomány 17-18. századi eredményeit, így látható Apáczai Csere János Magyar encyclopaediája, az első magyar nyelvű tudományos összefoglaló mű is.
A tárlat külön részlege foglalkozik a könyvnyomtatás szegedi kialakulásával, így a város első nyomdájával, melyet Grünn Orbán alapított 1801-ben. Bemutatnak egy-egy szépirodalmi alkotást is a magyar könyvnyomtatás minden évszázadából, melyek segítségével az érdeklődők megismerhetik, mikor mely műfaj volt népszerű, és hogyan változott a kötetek megjelenése, tipográfiája.
