A nyugdíj egyre több nyugtalanságot okoz, de van megoldás

A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár januárban megismételte a 4 évvel ezelőtti 1000 fős reprezentatív felmérését, melyben a nyugdíjról való gondoskodás fontosságáról kérdezték meg az érintetteket.  A válaszok alapján sajnos emelkedett a jövőjük-nyugdíjas létük miatt szorongók aránya. Míg 2021-ben a gazdaságilag aktívak 61%-a, addig az idei válaszadóknak már 68%-a fogalmazott meg aggodalmat. Ezen belül különösen a középkorosztály (35-49 évesek) körében érezhető a félelem, ami 59%-ról 70%-ra ugrott!

Szeretnénk, ha kizárólag az állam vállalná a feladatot, de egyre kevésbé hiszünk benne

A nyugdíjról való öngondoskodás szükségességének felismerése figyelemre méltóan változott az elmúlt években. Míg 2021-ben a válaszadók alig negyede (23%) jelölte meg az öngondoskodást elsődleges felelősségként, 2025-ben már a válaszadók harmada (33%). A legtudatosabbak azok a megkérdezettek, akik önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal rendelkeznek: 41%-uk gondolja úgy, hogy övé a felelősség. Az állam elsődleges szerepét korábban a pénztártagok háromnegyede jelölte (75%), mára csak a tagok 57%-a. Érdekesség, hogy a család szerepvállalása a nyugdíjas korú családtagjaik eltartásában 5%-ról 3%-ra esett.

Hosszú munkás évek

A megtakarítási motivációt erősíti a hivatalos nyugdíjkorhatár egyöntetűen várt emel(ked)ése is: a megkérdezettek minden korcsoportban úgy gondolják, hogy többet kell dolgozniuk, mint elődjeiknek. Ezt igazolja, hogy 2021-ben 65-74 év közötti nyugdíjkorhatárra tippeltek a válaszadók, most 65-78 évre. A 18-24 éves korosztály a legborúlátóbb mind közül, ők átlagosan 78 évre taksálják saját nyugdíjbavonulásuk időpontját. Az összesített eredmény: 2021-ben 71 évre, 2025-ben 72 évre becsülték a várható nyugdíjkorhatárt - ami nem egy drámai elmozdulás -, a jelenlegi 65 évnél ugyanakkor hét(!) évvel magasabb.

Az tud gondoskodni magáról, aki megteheti

A félelem, mint motiváció egyértelműen mindenhol megjelent.  A megtakarító képesség mind a pénztártagok, mind a nem pénztártagok esetében nőtt a két felmérés közötti időszakban: a pénztártagok tekintetében 90%–ról 92%-ra, a nem pénztártagok körében 20%-ról 21%-ra.

Sajnos alig tudunk valamit a lehetőségeinkről

Szomorú képet fest és komoly edukációs kérdéseket vet fel a válaszadók tájékozottsága a nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jellemzői tekintetében. 2021-hez képest egyedül a nyugdíjpénztári befizetések után elérhető 20%-os adókedvezmény ismertsége nőtt némiképp: 37% –> 40%. Az igénybevétel feltétele(i), a hozam, kamat, portfólió-választás lehetősége, ha nem is teljesen ismeretlen, de bizonytalan terület. Mindenhol nőtt a „nem tudom” -ok aránya, 2025-re nem volt egyelten olyan megkérdezett jellemző sem, ahol az 44% alatt maradt volna.

Pedig egy hosszú távú megtakarítás esetén rendkívül fontosak a várható hozamok és az ehhez kapcsolódó költségek. A nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje a nyugdíjbiztosítások harmada, míg a befektetések hozamában nincs számottevő különbség.

„Ez azt jelenheti, hogy 20 év megtakarítás után harmadával több összeg állhat rendelkezésre a számlánkon ugyanolyan befizetések mellett, ha a nyugdíjbiztosítás helyett nyugdíjpénztárat választunk” emelte ki Pataki Tímea a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának Elnöke

A társadalom számára komoly felelősség, hogy a fenti ismeret-hiányos helyzeten rövid időn belül változtasson.

A felmérés adatai

2025.01.07-14. között a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár ezer fős, (nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerinti) reprezentatív mintán végzett kérdőíves felmérése keretében arra kereste a választ: milyen tényezők állnak annak hátterében, hogy sokan nem lépnek be az önkéntes pénztárakba; mi motiválhatná őket az egyértelmű előnyökkel járó taggá válásban. A kutatás a 2021-ben hasonló módszertannal felvett vizsgálat adataival összehasonlításban került feldolgozásra.