A reálbérek növekedéséhez az inflációt is le kell szorítani
2025. 04. 02. 23:30
A keresetek növekedése mellett az infláció leszorítására is figyelmet kell fordítani, hogy az árak emelkedése ne vigye el a bérnövekmény nagy részét; a kormány intézkedései ezt a célt szolgálják - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli adásában.
Emlékeztetett: az a kormányzati filozófia, hogy segély helyett esélyt, munkát adjanak az embereknek, vezetett oda, hogy 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság magas szinten stabilizálódott.
A közmunkaprogramban résztvevők száma a korábbi 300 ezerről 60-70 ezerre mérséklődött. A kormány előtt álló feladat, hogyan tudja a meglévő munkaerőtartalékot - mintegy 300 ezer embert - bevonni a munkaerőpiacra, a kínálatot összehangolni a kereslettel egy feszes munkaerőpiacon.
Czomba Sándor szerint a béremelkedés dinamikája hosszú ideje jó pályán van. A hároméves minimálbér megállapodás révén 2027-re a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig 2028-ra 1 millió forintra emelkedhet.
Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér emelése a magasabb fizetési kategóriákban lévők keresetét is "felfelé tolja".
Az államtitkár szerint nem a megrajzolt bérpályával van baj, hanem az inflációval, mert az elviheti a jelentős béremelkedés javát, ami a fogyasztásra is kihat, ezért "erőink egy jelentős részét az infláció leszorítására kell fordítanunk" - hangsúlyozta.
A regionális bérkülönbségekre kitérve elmondta: Budapesten 780 ezer, Szabolcsban 460 ezer forint a bruttó átlagkereset. A bérolló szűkülését jelzi, hogy a medián alatt keresők bére jobban növekszik, mint az a fölöttieké.
Megjegyezte: vásárlóerőparitás alapján a magyar bérek az uniós rangsorban a 17-ik helyen állnak, megelőzve Csehországot, Szlovákiát.
Michael Saylor merész Bitcoin árfolyam jóslata
Michael Saylor ismét nagyot mondott a Bitcoin jövőjéről: a Strategy alapítója szerint a BTC hosszú távon akár 10 millió dolláros árfolyamot is elérhet. A Bitcoin 2026 konferencián elhangzott előadásában Saylor nemcsak az árfolyamcélról beszélt, hanem arról is, hogyan alakíthatja át a Bitcoin a globális hitelpiacot, a digitális bankolást és a befektetési termékek világát.
Egyre kitartóbbak a nyugdíjpénztári tagok
Sokéves mélypontra esett tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárakból kilépő tagok száma, miközben az új belépőké több mint egyötödével emelkedett – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A pénztári portfóliók hozama közben vastagon meghaladta az inflációt, és új csúcsra emelkedett a pénztártagok befizetéseinek összege is.
Mi működik ma valójában a hűségprogramokban?
A digitálisan affinis vásárlók átlagosan 6 hűségprogramnak a tagjai, mégis csupán alig több mint harmaduk használja ki aktívan az ezekben rejlő előnyöket. A PwC Magyarország most megjelent Fogyasztói Hűség Körképe szerint a hazai piac közepesen lojális 51%-os lojalitási index-szel: az alulaktivált és még belépés előtt álló fogyasztók megszólításában ezért jelentős potenciál rejlik.
Már a finanszírozás a döntő a lakáspiacon
Izgalmas kép rajzolódik ki, ha megvizsgáljuk a 2025 év végi lakáspiaci helyzetet. Miközben az árak még mindig látványosan emelkednek éves viszonylatban, a kereslet leszakadni látszik ettől a trendtől: úgy tűnik, egyre meghatározóbbak a finanszírozási feltételek.
Emelkedtek a fejlett piaci hozamok; nem változtatott tegnap az alapkamaton az MNB; erősödött a forint
Emelkedtek a fejlett piaci kötvényhozamok és erősödött a dollár az újabb kedvezőtlen olajpiaci hírek után. Az amerikai kötvényhozamok kissé - a tíz éves 1 bázisponttal, 4,35%-ig - emelkedtek. Az európaiak nagyobb mértékben kerültek feljebb, a tíz éves német hozam 4 bázisponttal, 3,07%-ig. A dollár kissé erősödött az euróval szemben, 1,17-nél jár az EURUSD.
Pirosba fordultak a Wall Street-i indexek; rosszul teljesített a technológiai szektor; emelkedett a nyersolaj jegyzése
Az Egyesült Államok visszautasította Irán legutóbbi javaslatát a közel-keleti békére, mivel az elhalasztaná a nukleáris kérdésről való tárgyalásokat. A döntés növelte a tartósan magasan ragadó infláció és a romló növekedési kilátások miatti aggodalmat, ugyanakkor sajtóértesülések szerint a pakisztáni közvetítők arra számítanak, hogy a következő napokban új javaslat érkezhet Irántól.
Kedvezőtlen befektetői hangulat mellett vegyesen zártak a vezető európai indexek; esett a BUX
Borús volt a hangulat kedden az európai részvénypiacokon, amikor a vegyes vállalati gyorsjelentések, a közel-keleti konfliktus lezárására vonatkozó tárgyalások zátonyra futása és a hét hátralevő részében esedékes kamatdöntő ülések előtti óvatosság is rontotta a befektetői kedvet.
A szenior vállalkozók fontos kiaknázatlan gazdasági potenciált jelentenek
Az ezüstgazdaság vállalkozói, vagyis a 50 év felettiek több évtizedes tapasztalata és kapcsolatrendszere olyan, gyakran alulértékelt növekedési és versenyképességi tartalékot képez, amelyet érdemes célzott intézkedésekkel jobban kiaknázni – erre jutott egy friss tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával.
Az első negyedévben 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor, amely a tavalyi év azonos időszakának 179 milliárd forintos nyereségéhez képest 27 százalékos romlás - közölte MBH Bank elemzési centruma havi ágazati kitekintőjében kedden az MTI-vel.
Gazdaság AI-korszak ide vagy oda: az üzlet még mindig ember és ember között köttetik
Vállalkozást építeni ma nemcsak stratégiai, hanem mentális kérdés is – erről beszélt Várdy Zoltán az Igényes Férfi Podcast adásában. A nemzetközi médiapiacon és vállalatvezetésben szerzett tapasztalataira építve bemutatta, miért nem helyettesítheti az AI az emberi kapcsolatokat az értékesítésben, és hogyan válhat a magyar üzleti környezet tudatosabbá és növekedésre készebbé.
Csak használt autóra telik, de azzal családtagként bánnak a magyarok
Szinte családtagként kezelik az autójukat a magyarok, akik leginkább használt modelleket vásárolnak – mutat rá a Cofidis és az NRC friss reprezentatív Hitel Monitor kutatása. A kiválasztásnál az ár után a megbízhatóság és a fogyasztás a legfontosabb szempont, az önerő mellett hitellel és lízinggel szerzik be a kiszemelt típust. A hazai autósok fele kevesebbet használja a gépjárművét a benzinárrobbanás hatására, és a válaszadók attól tartanak, hogy az iráni konfliktus következtében tovább emelkedik az üzemanyag ára.
