A Roszatom az északi-tengeri hajózási útvonal dinamikus fejlesztéséről
Alekszej Lihacsov a Roszatom vezérigazgatója, az északi-tengeri hajózási útvonal hosszú távú fejlesztési modellje fórum kiemelt ülésszakán az északi-tengeri útvonal teherforgalmának növeléséhez szükséges feltételekről beszélt.
Az ülésszak további előadói voltak Igor Levityin, az Oroszországi Föderáció elnökének tanácsadója, Szergej Vahrukov, az Oroszországi Föderáció Távol-Kelet és Sarkvidéki Fejlesztési Minisztérium vezetője, Gadzsimagomed Guszejnov, Andrej Csibisz a Murmanszki régió kormányzója, valamint Venkat Naga Praszanna Telidevara, az Indiai Nemzetbiztonsági Tanács titkára. Az előadók megvitatták az északi-tengeri útvonal működését szolgáló gazdasági modell kialakítását, a logisztika kiszámíthatóságának és hatékonyságának növelését az Északi-tenger vizein, valamint a nemzetközi együttműködéssel összefüggő kérdéseket.
Alekszej Lihacsov hangsúlyozta az északi-tengeri útvonal fejlesztése során a következő évekre előirányzott feladatok jelentőségét.
„Az első dolgunk, hogy biztosítsuk az áruszállítást. Mára elértük a több tízmillió tonnát, a tavalyi rekord mintegy 38 millió tonna volt. Az északi ásványkincs-lelőhelyeket fejlesztő kollégáink azt mondják: készüljünk fel a többszáz millió tonnás mennyiségekre! Igen, nagy rajtunk a szankciós nyomás, és nemcsak a technológiai berendezések, hanem a szállítás, az anyagi támogatás, a sarkvidéki bányászatot érintő hosszú távú szerződések tekintetében is. Ezt értjük, és e szerint a forgatókönyv szerint fogunk működni. A tervezet szerint jelenleg 11 jégtörőre van szükségünk, ezek már léteznek, közülük 8 atomjégtörő. Most a következő szintre kell lépnünk: 100-150 millió tonna mennyiségre tervezünk, és nem 10-11, hanem 15-17 jégtörőre lesz szükségünk. Tehát építenünk kell újabbakat!”
A vezérigazgató kiemelte a nemzetközi együttműködés fontosságát is. „Az jégtörő nem szállít árut, tehát szükség van teherszállító flottára. Most nincs elég kapacitás arra, hogy a teherhajók iránti igényeket gyors ütemben kielégítsük, ezért nemzetközi együttműködésre van szükség. Tudjuk, hogyan kell a nemzetközi piacon működni. Folyik a párbeszéd a hajógyártó országokkal. Alapvetően a saját hajógyárainkban kell kialakítanunk a kapacitásnövelő politikát, de a nemzetközi együttműködésben rejlő eszközök felhasználásával” – mondta el Alekszej Lihacsov.
Emellett – a Fórum részeként – az Oroszországi Föderációnak az Északi-sarkvidék és az északi-tengeri útvonal fejlesztésével foglalkozó államtanács bizottságának közös ülésén a Roszatom vezetője az északi-tengeri útvonal versenyképes szállítási feltételeinek megteremtését emelte ki.
„Nagyon fontos, hogy a teherhajókat kísérő jégtörők, a teherszállítás és a logisztikai szolgáltatások költsége illeszkedjen a sarkvidéki projektek gazdaságosságához. Itt figyelembe kell venni a nehéz északi körülményeket, a projektek megvalósításának hosszú kifutását, ezért ha tisztán kereskedelmivé tennénk ezeket az ügyleteket, modern hitelezési elvekkel és a mai banki kamatokkal, akkor azonnal be kellene fejezni a fejlesztést” – mondta Alekszej Lihacsov.
Javasolta az északi-tengeri útvonal esetében a 30 éves tervezési időszakra való átállást, megjegyezve, hogy az útvonal fejlesztésére vonatkozó átfogó tervnek mindenképpen hosszú távúnak kell lennie.
Vlagyimir Panov, a Roszatom Északi-sarkvidék fejlesztéséért felelős különmegbízottja a rendezvényen felszólalva elmondta, hogy Oroszország együttműködése Kínával és Indiával az északi-tengeri útvonal fejlesztésében immár rendszerszintűvé vált.
„A tavalyi év alapjaiban változtatta meg a nemzetközi együttműködést az északi-tengeri útvonalon. Az Oroszországi Föderáció elnökének utasítására és az Orosz Külügyminisztérium támogatásával a legmagasabb szinten alakították ki a kormányközi partnerséget a Kínai Népköztársasággal és Indiával az együttműködés érdekében ami az idén is folytatódni fog” – mondta Vlagyimir Panov. Hozzátette, hogy két éve indult el a rendszeres konténerszállítás Kínából Oroszországba az északi-tengeri útvonalon, és a járatok száma egyre nő.
Az északi-sarkvidéki térségben dolgozók képzése volt a központi témája a „Muravjov-Amurszkij 2030: a sarkvidéki és a távol-keleti karrier, az erősek választása” elnevezésű szekciónak. Az előadók megvitatták, miként lehet bevonni, kiképezni és megtartani a magasan képzett munkaerőt az északi térségben, a nagy városi központoktól földrajzilag messze eső vidéken. A megbeszélésen részt vett Tatjana Tyerentyeva, a Roszatom állami vállalat humán erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettese.
„Az Északi-sark számunkra hatalmas lehetőséget rejtő terület, egy olyan hely, ahol korszerű és egyedi projekteket valósítunk meg: kis teljesítményű atomerőműveket építünk, illetve korszerű úszó erőműveket a Baimszkaja érclelőhelyen zajló bányászati tevékenységhez, üzemeltetjük a világ egyetlen úszó atomerőművét Pevek városában és természetesen működtetjük az északi-tengeri hajózási útvonalat. Az északi-sarkvidéki övezetében működő vállalatainak hozzávetőleg 10 ezer embert foglalkoztatnak. Figyelembe véve a feladatok körének bővülését, elsősorban a Kolai II. Atomerőmű üzembe helyezésével és három erőművi blokk megépítésével kapcsolatban, azt tervezzük, hogy 2035-ig további tízezer munkahelyet hozunk létre. Ennek érdekében együttműködünk a régió egyetemeivel és középfokú szakképzési intézményeivel. Fiatal tehetségekkel dolgozunk, pályaválasztási tanácsadást nyújtunk iskolásoknak, oktatási projekteket, valamint ifjúsági mozgalmakat támogatunk” – jegyezte meg.
A plenáris ülésen Marina Kirgyakova, a Roszatom állami vállalat régiókkal foglalkozó igazgatóságának vezetője beszélt az „atomvárosokat”, beleértve az északi-sarkvidéki városok fejlesztését célzó mestertervek sajátosságairól.
