A vártnál magasabb kölcsönös vámokat jelentett be Donald Trump
A vezető indexek pirosban nyitottak, majd a mínuszokat ledolgozva az S&P500 0,67%-kal, a Nasdaq Composite 0,87%-kal, a Dow Jones 0,56%-kal került feljebb a zárásra. Az S&P500 szektorindexei közül a nem alapvető fogyasztási cikkek szektora teljesített kimagaslóan, 1,9%-os plusszal. Az emelkedésben élen járt a jelentős napon belüli volatilitást mutató Tesla, amely mínusz 5% körüli nyitásból fordult át 5,3% pluszba. 2025 első negyedévében a Tesla 336 000 járművet szállított, ami több mint 13%-kal marad el az egy évvel korábbi adattól, illetve alulmúlta a piaci várakozásokat is.
A kínai eladások márciusban év/év alapon 11,5%-kal csökkentek. A gyenge érékesítési adatokban minden bizonnyal szerepet játszik Elon Musk politikai szerepvállalásának kedvezőtlen megítélése, valamint a kínai gyártók keltette erős verseny. A napon belüli fordulatot részben az az elnök környezetéből kiszivárgott hír is eredményezhette, hogy Musk rövid időn belül visszavonulhat a kormányzati pozíciójából.
Sajtótájékoztatóján Donald Trump a felszabadulás napjának nevezte a tegnapit. Az elnök részletesen bemutatta vámokkal kapcsolatos terveit és aláírta a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. Célként nevezte meg, hogy az USA újra ipari központtá váljon. Döntés született a kölcsönös vámokról, amelyek április 9-től lépnek életbe és amelyekhez országonként különböző kulcs tartozik. Az EU esetében 20%-ot, Japánnal szemben 24%-ot, Kínánál 34%-ot, de egyes esetekben akár 50%-hoz közeli vámot jelentett be. A Fehér Ház tájékoztatása szerint a kölcsönös vámok alól egyes termékek, így a gyógyszerek, a félvezetők és a külön vámokkal sújtott acél- és alumíniumtermékek, valamint az autók és autóalkatrészek mentességet élveznek.
Az egyedileg nem nevesített országokra 10%-os vámot vezetnek be, amely már április 5-től életbe lép. Az új bejelentések Kanadát és Mexikót nem érintik, rájuk a korábban bejelentett vámok érvényesek. A külföldön gyártott autók esetében a már korábban bejelentett 25%-os vám a mai naptól lép érvénybe. A bejelentést követően az amerikai határidős indexek meredeken lefordultak, esést vetítve előre a csütörtöki piacnyitásra.
Az ISM-intézet kedden publikált feldolgozóipari BMI-je márciusban 49-es értékkel a zsugorodást jelentő tartományba csúszott. A tegnap megjelent gyári megrendelések viszont februárban még a vártnál jobb, 0,6%-os hó/hó növekedést mutattak az USA-ban.
Ellentétes hatások alakítják az olajárakat. A Közel-Kelet geopolitikai konfliktusai és az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók a kínálat mérséklésével hajthatják fel az olajárakat. A szankciókat illetően érdemes megjegyezni, hogy az amerikai szenátus kétpárti törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek értelmében 500%-os vámot vetnének ki azokra az országokra, amelyek orosz energiahordozókat vagy egyéb termékeket importálnak. Az olajárcsökkenés irányába hat viszont, hogy ma az OPEC+ országok várhatóan a kitermelés fokozásáról döntenek. Továbbá a vámok és egy esetlegesen kibontakozó vámháború – fékezve a globális kereskedelmet és gazdaságot – szintén az olajárcsökkenés irányába hat. A Brent és a WTI ára szerdán 0,6 és 0,7%-kal emelkedett.
(Forrás: OTP Ébresztő)
